Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)
ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - GÁBOR ESZTER Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota
1877. május 19-én kapott engedélyt gróf Erdődy István a Sugárút 120. számú, a villanegyedet megnyitó telkére, a sugárúti villák közül tizenegyedikként, egyemeletes nyaraló építésére. Gróf Erdődy István volt az első arisztokrata, aki villát építtetett az Andrássy úton. E minőségében később egy társa akadt, báró Révay Ferenc, aki 1882-ben az Andrássy út 125. szám alatt (akkor még Sugárút 139.) építtetett villát, Erdődyhez hasonlóan szintén Weber Antalt bízva meg a tervezéssel. Az Andrássy úton villatulajdono^ként megjelenő további arisztokraták kész épületeket vásároltak, melyeket saját igényeik szerint esetleg átalakíttattak. (Keglevich Béláné Batthyány Ilona, Andrássy út 123. 1877; Batthyány Lajos, Andrássy út 126. 1888. Apponyi Lajos, Andrássy út 117. 1889; Gsáky Albin, Andrássy út 114. 1890; Edelsheim Gyulai Lipót, Andrássy út 132. 1890., hogy csak az első időszakokban beköltözőiteket említsük.) Mogyorókeréki Erdődy István gróf (1813-1896), valóságos belső titkos tanácsos, főlovászmester, aranygyapjas vitéz, a vaskorona rend nagykeresztese, főrendiházi tag a villa építésekor már 64 éves és 32 éve özvegy volt. Felesége, Müller Hörnstein Jusztina 1845-ben meghalt. Hat gyermekük közül az idősebb fiú, Erdődy László (1837-1875) a villa építésekor már nem él. A négy lány, Johanna, gr. Batthyány Zsigmondné sz. 1835, Henrietta, gr. Széchenyi Jenőné sz. 1838, Ágota, br. Ambrózy Lajosné sz. 1839, és Franciska, gr. Széchenyi Ferencné sz. 1841 már házasok ekkor. Gyula fia (sz. 1845) vélhetően csak később házasodott. 1 Nagyon valószínűnek tűnik ebből, hogy a villát nem népes család számára építették. 1877. márciusában gróf Erdődy István bejelentette az FKT-nál, hogy meg kívánja venni a 107. és 203. számú sugárúti telkeket. A 107. számú telek a Sugárút és Hajtsár (ma Bajza) utca sarkán feküdt, és 406 négyszögöl területű volt. Erdődy 33 frt-ot ajánlott négyszögöléért. A 203. számú telek az előbbinek Hajtsár utca felőli folytatásában feküdt és mindössze 166 négyszögöl területű volt. Ennek négyszögöléért 20 frt 50 kr-t ajánlott. Az FKT az ajánlatot 1877. március 22-i ülésén elfogadta 2 . Fábry István, az FKT telekeladási szerződéseit intéző ügyvéd június 7-én az FKT ülésén bemutatta a megkötött szerződést, melyet ott jóvá is hagytak 3 . Erdődy a vételi ajánlattal egyidejűleg a két telek egyesítését is kérte. Az így kialakított 572 négyszögöl területű telekre készítette első tervét Weber Antal. A tervek elkészülte után, de még az építkezés megkezdése előtt, 1877. június 21-én Erdődy bejelentette, hogy megvenné a Lendvay utca sarki, 204. számú, 191 négyszögöl területű szomszédos telket is 4 . A három kis telket egye1. Kempelen B. Magyar nemes családok III. Bp. 1912. p. 458.; Kempelen B. Magyar főrangú családok Bp. 1931. p. 79.; OL. Levéltári leltárak. 44. kötet. p. 212. 2. BFL. II. 1. a. 1877. évi 394. sz. 3. Uo. 766. szám
