Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

ÉPÍTŐK ÉS ÉPÜLETEK - GÁBOR ESZTER Az Erdődy, Semsey, Vanderbilt Gladys palota

kis telek is. (Az átlagos méret - 272 négyszögöl - igen alacsony.) Az Epreskert utca és a Városliget közötti területen is hasonló méretű telkek keletkeztek, az ottani valamivel jobb átlag az Aréna út sarkán lévő két nagy teleknek volt köszönhető. A túl kicsire sikerült telkek nem feleltek meg a városrendezési elképzeléseknek, és az építkezők igényeinek sem. A hetvenes évek közepén, még a telkek eladása előtt újraparcellázták az Epreskert utca és a Liget közötti tömböket némi területkorrekciót végezve a sugárúti telkek javára. Ezeknek a méretét közelítették az igényekhez. A Bajza, Lendvay, Epreskert utca és Sugárút közötti tömb területi korrekciója csak 1881-ben, az itt fekvő sugárúti telkek eladása után történt meg, a Bajza, Délibáb, Epreskert utca és Sugárút közötti tömbben pedig megmaradt az eredeti felosztás. A szabadon álló házakra vonatkozó rendelkezések előírták, hogy az utca felé a telekhatártól 5, a szomszédok felé a telekhatártól 3 méter távolságban szabad építkezni. Ez a kert céljára szabadonhagyandó sáv a kis telkek esetében a terület számottevő hányadát képezte, és a fennmaradó terület esetleg már nem lett volna elegendő az épület területszükségletének kielégítésére. Az építtetők jelentős része úgy segített magán, hogy a drágább sugárúti telekhez megvette az ahhoz csatlakozó, mellékutcára nyíló olcsóbb telket is, és a szükséges melléképületet - istálló, kocsiszín, cselédlakás - ott építtette fel. Ily módon a két épület között kert kialakítására alkalmas terület is maradt. A Bajza és Epreskert utcák közötti jobboldali telektömbben minden sugárúti telekhez hozzácsatolták a mögötte fekvő Délibáb utcait, ezért itt nem is került sor újraparcellázásra. (A századfordulóig ez volt a jellemző forma. Akkor megezdődött a telkek megosztása, a melléképületek lebontása. A mellékutcák felé nyíló, ismét önállóvá lett telkeken új, zömében kétemeletes bérvillák épültek.) A sugárúti villanegyed két szakaszban jött létre. Az útvonal kiépítésére vállalkozó Sugárúti Építő Vállalat - amely az eredeti parcellázást is végeztette - négy eladásra szánt villát építtetett, melyeket mintegy követendő példának is szánt, mivel a városi, egész évben használatos villa Magyarországon mindaddig ismeretlen épülettípus volt. Ezek a mai Andrássy út 122, 123, 129 és 132. számú telkeken épültek fel, az építési engedélyt rájuk még 1872 augusztusában adta ki Pest szabad királyi város tanácsa. Kevéssel később, 1873-ban kapott építési engedélyt Weninger Vince, a Magyar Altalános Hitelbank igazgatója a mai Andrássy út 126. számot viselő telken felépítendő villájára. 1874-ben és 1875-ben sugárúti villára újabb építési engedélyt nem kértek. A Sugárúti Építő Vállalat csődje miatt a telkek értékesítése is szünetelt ekkor. 1876-ban a Fővárosi Közmunkák Tanácsa az addig még eladatlan telkek értékesítését saját kezébe vette, ettől kezdve a villanegyed építkezése is folyamatos lett. 1876-ban öt sugárúti villára adtak építési engedélyt, 1877-ben további kettőre.