Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)
A MILIŐ - FÁBRI ANNA írók, költők, törzshelyek
írók, költők, törzshelyek FÁBRI ANNA A z előbbi írást - talán a legelsőt, amelyet ekkora terjedelemben az Andrássy útnak szenteltek - nem szerzője személye, hanem tárgya érdemesíti megkülönböztetett figyelemre. A közönség előtt főként Porzó néven szereplő szerző, a maga korában népszerű szerkesztő, humorista és tárcaíró: Agai Adolf, e jó tollú publicista, a pesti élet nagy ismerője és megörökítője, írásművészetben nem versenyezhet nagy kortársaival, akiknek szavait közel egy évszázad sem fakította meg. Hogy mégis elevennek érezzük közvetlen benyomások százait rögzítő tárcaciklusát, arra, minden bizonnyal, az írások sajátos nézőpontja a magyarázat. Porzó otthona: egy harmadik emeleti Andrássy úti lakás ablakából szemléli az új sugárutat, a főváros büszkeségét. Felülnézet ez, de nem madártávlat. Innen, akár egy színházi páholyból, nyomon követhető a nagy előadás: a napról napra, évszakról évszakra, évről évre változó utcakép. Az épületek homlokzata, a fák lombkoronája szemmagasságban van, a kitárt ablakokon át nyaranta idegen életek válnak ismerőssé, míg alant fogatok robognak, kirándulók igyekeznek a Városligetbe, hullámzik a tömeg, munkája után siet a tejeslány, az újsághordó, szorgosan - és többnyire értelmetlenül - működik az utcaseprő. Eleven, színes jelenetek ezek: a szemlélő örömét leli az ismétlődésekben - így lesz az övé az árnyas, palotás, szökőkutas Andrássy út. A pillanatnyi látványra rávetülnek az emlékképek: az 1885-ös országos kiállításra tartó királyi menet pompájába egy költöző család cókmókjaival belekeveredett fuvarosszekér, az építkezések körül szállongó por, a mutatványosok gyorsan elfelejtett sátrai, a legelésző tehénkék a kertekben... Porzó - ifjúsága nagy példaképeinek útmutatását követve - igazi életkép-sorozatot írt lakóhelyéről, az Andrássy útról. Tárcaciklusa az előkelő, sugáregyenes út folytonosan változó, nagyvárosiasságba forduló mindennapi életét örökíti meg: dédapáink életét és korát. Az ifjú Andrássy út krónikása érthetően nem beszélhet még róla, de tény, hogy nemigen akad Pestnek még egy olyan utcája, útja - legyen bár akármilyen régi, vagy akármilyen hosszú -, amelyhez a művészeti élet több emléke fűződnék,
