Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

A MILIŐ - KRÚDY GYULA Milyen volt az Andrássy út? (részletek)

- Fiúk, ma nem jó a sör. Inkább bort igyatok. Mik voltak azok a rejtélyes ceremóniák, amelyeket éjnek éjszakáján a Három Hollóban űztek, a kis szobában, azok a férfiak, akik a város legtávolabbi részéről is összegyülekeztek, hogy mindennapi szertartásukat elvégezzék? Mint említettem: Zuboly szerkesztő úr már éjfél után kukorékolni szokott dü­hében, mert a Bömbölőt nem győzhette meg a kézenfekvő Igazságról, amelyet Zuboly úr szerint nyomban meg kellene értenie a legnagyobb marhának is a város­ban. De Reinitz túlkiált minden hangot a kis szobában: - Maga a legnagyobb marha! És öklével úgy verdesi az asztal lapját, mintha verekedésre készülődne, pedig titokban csak azon töri a fejét, hol találhatna egy zongorát, amelyen legújabb dal­szerzeményét Zubolynak, a legszentebbnek bemutathatná. ...Váratlan vendég nyit be az ajtón, Hatvány úr, aki azt a Különös Idegent keresi, aki Nagyváradról és Párizsból ebbe a városba tévedt, és itt az egzaltációra amúgy is hajlamos fiatalságnak olyan tippeket adott költeményeiben, amilyen tippeket a legvénebb papagájnak sem jutna eszébe kihúzni a planétásdobozból. De a Külö­nös Idegen még nincs jelen a csárdában: - Bizonyosan megint zsúr van Vésziéknél - mondja egy tévedező, de szordínó­jában is féltékeny hang az asztal mellett. Révész úr volt a felszólamló, mert nyilván ütött valahol fertályt a falióra, amikor az egyébként hallgatag kakukk is kikukkant házikójából. Hatvány úr, aki karcsú redingotjában bátran beillenék egy angol regénybe is, amelyet Pendennis Arthur ifjúkoráról írtak, nem sokáig állhatja a Három Holló zaftosvirstli- és hagymáshering-kigőzölgéseit. Azonkívül is furcsállja, hogy Vörös Elek, a kifestett arcú orfeumi cigányprímás olyan otthonossággal telepedik le a Szentek és Bolondok asztalához, mintha együtt járt volna muzsikálni Párizsba azzal a fiatalemberrel, akinek az érkezését itt várják. Nem sok bizalmat ébreszt benne Blau Diogenész sem, aki a jeles pesti kereskedőfirma fiának megjelené­sére sokkal többet ólálkodik az extraszobát elválasztó függöny mellett, mint ezt más szegény költőkért tenni szokta. Hatvány úr mind reménytelenebbül várako­zik, még az sem bírhatja őt maradásra, hogy odakünn a söntésben éppen döngetni kezdi hordóját a púpos Löffelmann. ...Már a közeli éjjeli kávéházakból jönnek a hírlapírók, akik gyűrött mandzset­tájukon hordják az éjszaka érdekes híreit. Posta jön a Helvéciából, hogy M. dok­tor, a nevezetes lexikonszerkesztő éppen ebben a percben szöktette el a kávéház egyik nevelt leányát, aki az éjszakázó hírlapíró-körökben Kisfuvaros Rózsi névre hallgatott. A szökés egy Ó utcai ablakon történt, mint akár a regényekben. De a romantikus lexikonszerkesztő különös kalandja sem tartja vissza a vörös Grajnát attól, hogy a maga gyomorrákos undorával elmondja nézeteit a véletlenül

Next

/
Thumbnails
Contents