Az Andrássy út - Budapesti Negyed 1. (1993. nyár)

SZTÁLIN ÚT - RAINER M. JÁNOS A szovjet nagykövetség és az 1956-os forradalom

mentése" Budapestről. Nagy Imre már Romániában a következőképpen örökítette meg a Bajza utca e sikeres akcióját és akkori véleményét erről: „Kádár János ...[november 1-én] este 11 órakor az MSZMP intéző bizottságának tagjaival együtt... fogadta és tájékoztatta a kínai nagykövetet. Ezen a tájékoztatáson Kádár aktívan részt vett és mindenben alátámasztotta, egyes fontos kérdésekben kihangsúlyozta azt, amit a kínai nagykövettel a magyarországi helyzetről... közöltem. Kádár a kínai nagykövet tájékoztatása közben hagyta el a miniszterelnöki szobát. A későbbiekről az alábbiakat sikerült hitelesen, tanúk közlései alapján megtudnunk (a felvett jegyzőkönyvek az MT titkárságának páncélszekrényében maradtak). - Kádár autón Münnichhez ment. Andropov szovjet nagykövet hamarosan Kádár odaérkezte után felhívta Münnichet, akivel oroszul beszélt. Münnich közölte vele, hogy Kádár nála van. Rövid beszélgetés után Münnich közölte Andropovval, hogy 10 perc múlva ott lesznek nála. Münnich és Kádár a szovjet nagykövetség épülete elé hajtatott, ott kiszálltak és a kapun csengettek, de mintegy 8-10 perces várakozás után egy másik autó is megállt az épület előtt és 2 orosz szállt ki belőle, akik Kádárhoz és Münnichhez léptek és kérték őket, hogy szálljanak át az ő kocsijukba. Hosszabb beszélgetés után Kádár és Münnich azzal a kijelentéssel szálltak át a szovjet autóba, hogy vissza is hozzák őket. Miután ezt nekik megígérték, saját autójukat... elküldték. ... A fenti tények alapján az volt a véleményünk, hogy Kádárt és Münnichet, de Kádárt elsősorban az oroszok tőrbecsalták és elhurcolták." Másnap mindenesetre a kormányfő ismét átkérette Andropovot a Bajza utcából, és - ahogy a nagykövet megörökítette jelentésében - egyebek mellett „ingerült hangon arra kért, adjak magyarázatot Kádár és Münnich eltűnésére. ... Nagy megjegyezte, hogy «a nagykövetség nem jó dolgokkal foglalkozik», s ez «rossz benyomást kelthet»..."

59 Ezt a „gyanakvást" Andropov nyilván ismét csak direktívái szellemében - határozottan visszautasította. A végleges megoldás kidolgozására természetesen Moszkvában került sor november 2-án (erről a napról datálódik az utolsó pártelnökségi határozat ), az „áment" Hruscsov mondotta ki, Moszkvába való visszatérése után. November 3-án az Elnökség a Titóval folytatott tárgyalások eredményének ismeretében találkozott Kádárral. Ez is arra mutat, hogy a Kádár-Münnich közötti választást 58. Nagy Imre snagovi feljegyzései, 1 l-12.old. 59. Jelcin-dosszié, ll/16.sz. dokumentum, 81-82.p. 60. Jelcin-dosszié, 11/18.84.p. 61. MOL Jelenkori Gyűjtemény, Külügyminisztérium, Horváth Imre ir. Feljegyzés az 1956. november 34 szovjet-magyar tárgyalásokról. (Az iratot Varga László bocsátotta rendelkezésemre, amiért itt mondok köszönetet. Lásd még az ő ismertetését a dokumentumról, Magyar Hírlap, 1992. október 22.) A feljegyzés felsorolja a szovjet pártelnökség jelenlévő nyolc tagját. Hogy Hruscsov ekkor már - 3-án este - Moszkvában volt, vö. a moszkvai brit követség távirata a külügyminisztériumnak, 1956. november 4., ahol megemlíti Hruscsov kétnapi távollét utáni - felbukkanását november 3-án délután. In: Titkos jelentések 1956. október 23.november 4. Vál. Geréb László. Bp. Hírlapkiadó, 1989.145.p