Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841-1918

A levéltárosok számára némi fizetéskiegészítést jelentett, hogy a Keleti Aka­démián (1898 után Konzuli Akadémián) vagy a Theresianumban magyar nyelvet vagy magyar történetet taníthattak. így például Károlyi tizenöt éven át működött a Keleti Akadémián mint a magyar nyelv tanára (1883-1898). 30 Mellette Stokka Tankréd oktatott ott előbb, mint a magyar nyelv korrepetitora (1895), majd tanára (1898), később ő vette át Thallóczytól a magyar nyelv oktatását (1918). 31 Thal­lóczy is tanított a Theresianumban, majd a Keleti Akadémia magyar államjog ta­nára volt ( 1892-1916). 32 A bécsi levéltárosélet, különösen a Haus-, Hof- und Staatsarchivban meglehe­tősen kiterjedt elfoglaltsággal járt, még akkor is ha 1902-ig csak napi öt óra volt a hivatalos idő, délutánra mindenkinek el kellett hagynia a Burgban található levél­tár helységeit. 33 Az is az igazsághoz tartozik, hogy a század utolsó évtizedeiben igen nagy mennyiségű iratanyagot vett át a levéltár különböző udvari hivataloktól, kormányszervektől, például a Staatsrat anyagát, külügyi iratokat stb., amelynek rendezése, tagolása és jegyzékelése nem csekély problémát jelentett. A századfor­dulón sikerült kivívni egy új levéltárépület építését (1902), az átköltözködés azon­ban újabb gondokat hívott elő, mivel használhatatlanná váltak az eddigi raktári jegyzékek (Aufstellungsverzeichnisse). Az ezen időszakban utat törő új rendezési elv, a proveniencia szintén komoly kihívás elé állította a Házi-, Udvari- és Állami Levéltár tisztviselői karát. Nagy megterhelést jelentett a referens, illetve a kutató­szolgálat is, ugyanis a levéltárhasználat liberalizálása után (1868) ugrásszerűen megnőtt a felhasználók köre. A kutatási határ kitolása 1885-ben 1830-ig, illetve 1904-ben 1847-ig szintén emelte az érdeklődők számát. Komoly és nem felelős­ség nélküli elfoglaltságot jelentett az anyagelőkészítés, ugyanis a kiadandó irato­kat át kellett nézni, és vissza kellett tartani azokat, amelyek az uralkodócsaládra, illetve a birodalomra hátrányosak lehettek. 34 A magyar levéltárosok elsősorban a magyar, erdélyi, illetve a kelet-európai osz­tályokban tevékenykedtek, ahol nyelvtudásuknak, ill. történeti ismereteiknek a leg­nagyobb hasznát vehették. Már Gévay felvételekor kiemelték nyelvtudásának és 30 Jahrbuch des k.k. auswärtigen Dienstes 1917. Wien 1917. 320. 31 ÖStA HHStA Ministerium des Äussern AdR F 4 Kt. 159. Konv. „Stokka" 32 HHStA Nachlässe, Familicnarchive und Sonderbestände, Konsularakademic 114. Bd. Pcrso­nalstand „Thallóczy". 1916. II. 4-én szabadságolták egyéb elfoglaltsága miatt. 33 Bittner, 1933. 179. 34 Gesamtinventar I. 175*—191*.

Next

/
Thumbnails
Contents