Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841-1918
lásával a megüresedő helyre, nehogy az elvesszen, már egy év Institutbeli tanulmány után, az előírt vizsga letétele előtt felvették Vörnlet (1912. XII. 17.) 19 . Mit jelentett Bécsben levéltárosnak lenni? A közös tisztviselőségnek nem volt túlságosan nagy nimbusza Magyarországon, a levéltárak esetében azonban némileg más volt a helyzet, hiszen az európai és a magyar történelem kimeríthetetlen kincsesházaiban juthattak alkalmazáshoz a fiatal, becsvágyó történész-levéltárosok. Ennek ellenére, főleg az első, Károlyi Árpád nagyon magányosnak érezte magát a birodalmi fővárosban, és sokat szenvedett az egyedülléttől, kollégái között is nehezen talált barátokra. 20 Viszonya nem volt túlságosan harmonikus közvetlen főnökével, Josef Fiedlerrel, voltak nézeteltérései a tőle eltérő történetírói felfogást valló igazgatóval, Adolf Amethtel is, és minden jel szerint saját kisebbségi komplexusait is le kellett győznie. 21 Jobban megértette magát a fiatal nemzedékhez tartozó, Gustav Winterrel és az utána belépő, Schütter és Bittner-féle generációval. 2 " Károlyi izolációja Győry Árpád levéltári alkalmazásával, ill. Thallóczy Bécsbe érkezésével kezdett oldódni, különösen jól megértette magát kollégájával Győryvel. 23 19 Ncrmcsak a magyarok törekedtek a már megszerzett pozíciók megtartására, hanem más nemzetek is. Pl. a amikor a cseh Laurenz Svatek feladta Hofkammcrarchiv-beli fogalmazó-gyakomokságát, és elment dolgozni bátyja gyógyszergyárába, több cseh történésznek is írt helye megpályázásáról. Eckhart ezzel szemben az állásra a cseh, ill. lengyel „veszélytől" tartva, vagy jó ismerősét Viktor Krcuzingcr kultuszminisztériumi levéltári gyakornokot ajánlotta, vagy Nagy Sándort az Institut hallgatói közül. Eckhart levele Thallóczyhoz 1912. XI. 9. Bécs. OSZK Fond XI/243 lO.sz. Kreuzingcr később a kultuszminisztériumi levéltár igazgatója (1921), Nagy Sándor a magyar parlament könyvtárának könyvtárosa lett (elesett 1915-ben). Lhotsky, 1954. 355, 361. Az állást különben a cseh Jan Moravck kapta meg, aki 1919-ben csehszlovák szolgálatba lépett át. Uo. 357. 20 „Semmi kedvem sincs valóban itt maradnom, dc mivel Szilágyi úr ő nagysága ma vett becses leveléből azt a vigasztalást merítem, hogy soká nem tartana bécsi rezidentiám, ha az általa irt feltételek alatt belépnék..." Károlyi levele Fraknóihoz 1877. VI. 14. Bécs, OSZK Kt Fond IX/759, 2. sz. 21 „...mint olyannak, a kit nyelvbeli hátrányok eddig is igen sokban kötöttek az intézetben s kötni fognak az életben s a levéltárban, dc még ha nem kötnének is, magában csak azért, mert magyar vagyok, mindig az ajtó mögött, a kuckóban a helyem..." Károlyi Szilágyi Sándorhoz 1877. V. 9., Bécs. OSZK Kt. Fond IX/308 115a. sz. 22 Glatz, 1988. 94.-A kezdeti nehézségeket hücn tüközi még 1875-ben írt levele: „...daczára hogy a közös ügyes monarchia legnépesebb városában vagyok, úgy tetszik, mintha egy kietlen pusztában, lakónélküli territóriumon bolyonganék". Károlyi Szilágyi Sándorhoz 1877. III. 5., Bécs. OSZK Kt Fond IX/308, 7. sz. 23 Győryről igen melegen emlékezik meg már felvételekor: „...az én esetleges távozásom esetén is lesz jóravaló ember a bécsi levéltárban" -írja Szilágyihoz 1884. IX. 17. OSZK Kt Fond IX/308, 421. sz.
