Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Fazekas István: Magyar levéltárosok Bécsben 1841-1918

nyugalmazott Rátky Emil szerepelt. 1912-ben komoly személyzet-gyarapodás tapasztalható. Az igazgató mellé két levéltáros és két fogalmazó került, továbbá egy gyakornok (ez volt Eckhart). Összességében a Haus-, Hof- und Staatsarchiv magyar levéltárosainak számaránya nagyjából megfelelt a közös külügyminisztérium más részlegeiben tevékenykedő magyarok arányának.

lj A magyar levéltárosoknak ugyanazt a hivatali szamárlétrát kellett végigjárniuk mint kollégáiknak. A kezdet kezdetén egy év fizetés nélküli, ill. egy-két évnyi csekély fizetéssel járó gyakomokság állt. Ha valaki kibírta a próbaévet, és a vezetőség megfelelőnek találta, következett a másodosztályú, majd az első osztályú fogalmazóság, a levéltárosság (esetleg először csak címként), megfelelő szolgálati idő esetén pedig osztálytanácsosi kinevezés, majd aligazgatóság, a pálya csúcsán a keveseknek osztályrészül jutó igazgatóság állt. Az idősebb generáció számára (Károlyi, Győry, részben Stokka is ide sorolható) a teljes karrier lehetősége megadatott. Általában tíz-tizenöt év szolgálati idő után jutottak levéltárosi kinevezéshez (1888,1898, 1909), amelyet újabb öt-tíz év után követett a roppant jól hangzó osztálytanácsosi (Sektionsrat) előléptetés (1893, 1909, 1913). A magyarok karrierjét a politika is támogatta, amennyiben a delegációk tárgyalásain a levéltárak helyzete több alkalommal szóba került. A közös osztrák-magyar állami levéltár alapítása (!), illetve a Hofkammerarchiv magyar vonatkozású anyagának megszerzése és Budapestre szállítása mellett más, kisebb horderejű ügyek is terítékre kerültek.

14 1888. november 14-én a magyar delegáció amellett kardoskodott, hogy egy magyar magasabb állásba kerüljön a Haus-, Hofund Staatsarchivban. Arneth, hogy idegenek bejutását meggátolja, Károlyit két kollégája elé helyezve levéltárossá nevezte ki.

13 1892 októberében Falk Miksa indítványára a delegáció kérte egy második, magyaroknak fenntartott aligazgatói hely létesítését. Arneth, hogy ismét kivédje egy „ejtőernyős" megjelenését, Károlyi kinevezése mellett foglalt állást, aki, bár éppen ekkor kapott Budapestről meghívást Salamon Ferenc halála folytán megüresedett történeti tanszék átvételé13 Somogyi Éva: Hagyomány és átalakulás a Ballhausplatzon 1867 után. Vázlat. In: A hosszú tizenkilencedik és a rövid huszadik század. Tanulmányok Pölöskci Ferenc köszöntésérc. Bp., 2000, 499-510. 14 Szűcs, 1962. 29-32. - ÖStA HHStA Ministerium des Äussern AdR F4 Kt. 446. Konv. „Staatsarchive" ill. Kt. 447. „Archiv Organisirung, Resolution der ung. Regierung (Delegation) vom 17.11 1884 bezüglich der Errichtung eines österreichisch-ungarischen Archives zusammen" 15 Bittner, 1933. 177.