Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálnoki Kis Tamás: Vázlatrajz egy pályaképhez. Herzog József országos levéltári főigazgató emlékének ébresztése

levéltárak és gyűjtemények mindegyikének kezelésével bízzák meg az egyes tisztviselőket.

31 Az 1934-es év-a főigazgató kinevezésén túl - a beosztott személyzetben is számottevő változásokat hozott. Jöttek-mentek a tisztviselők. Ki bécsi kormánymegbízott (Jánossy Dénes), ki egyetemi óraadó tanár (Sulica Sz.) lett. Mások tanulmányi szabadságra (Fekete Nagy Antal), vagy felvidéki levéltárakat kutatni indultak el (IIa Bálint). A jövevények és (a Múzeumi Levéltártól az Országos Levéltárhoz) átsoroltak közül később többen tudományos ambícióik kiteljesítése céljából, karrier-elképzeléseiket követve álltak tovább. Ekkor kerültek az intézménybe például Bakács István, Wellmann Imre és Ember Győző ideiglenes gyakornokok, akikről az éves beszámoló máris elismeréssel szólt, s akik a következő emberöltőnyi időszak meghatározó levéltáros-alakjai lettek. Egyben ez volt az első olyan év, amikor ama bizonyos kimutatást Herzog nem sajátkezűleg készítette el, mint ahogy idejét részben „hivatalfőnöki", részben főigazgatói (megkülönböztetve e kategóriákkal saját intézményének összes ügyeit, a Magyar Nemzeti Múzeumot érintőektől) teendői foglalták le. Mellette folytonfolyvást ülésezett, a Magyar Nemzeti Múzeum tanácsülésein, meg főigazgatói értekezleteken. 1934-től elmarad a minden korábbi évben szerepeltetett Magyar Kamara története a különleges megbízatások sorából. Helyét „Pozsony megye történelmi földrajza a Hunyadiak korában" és Pozsony megye történetének megírása foglalta el. S innentől kezdve főigazgatói feladatai töltik ki minden idejét, azaz miatta marad kitöltetlenül a beszámoló ív, s maradnak utóbbi kiadványtervei a szüntelen anyaggyűjtés és a sajnálatosan már soha meg nem valósulás stádiumában.

32 A(z) MTA 1936-ban választotta levelező tagjai sorába. Ajánlói kiemelték, hogy jelöltjük „a magyar gazdaság- és intézménytörténelem egyik legkiválóbb müvelője." Munkássága széleskörű levéltári kutatásokon alapuló - és esetében ez nem volt frázis. Olyan, aki „a kutató munka megszervezése iránt kiváló érzékkel bír" és „irányítja azt a nagyszabású gyűjtőmunkát is, amely az elszakított területek történetére vonatkozó középkori okleveles anyagot van hivatva megmenteni számunkra ...".

33 51 Herzog József. „... az Országos Levéltár tudományos és közigazgatási feladatai.1934. júl. 3. 8 1. Gépirat.. MOL P 1817. Herzog József iratai. 2. tétel. „Herzog József feljegyzése [az] 1934.évi VIII. tc. 3. szakasza nyomán az OL helyzetének megváltozásáról". 52 Jelentés, 1934. 1935 53 Akadémiai Értesítő. 46. (1936) Mell. MTA tagajánlások 1936-ban. 24-26.