Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája

kezdeményezett, de - a pénz elértéktelenedése miatt - már megkésett fizetésrendezés

30 után a kedélyek nem higgadtak le, a levéltár légkörét a személyi torzsalkodások teljesen megmérgezték. „Egyébként a panaszok magva még néhai Pauler idejében lett elhintve."

31 „Az ország első levéltárában, a MOL-ban olyan belső harcok folytak vezetők és tisztviselők között, hogy a rend és a hivatali fegyelem már régen, még jóval a proletárdiktatúra előtti időkben megszűnt, és semmi érdemleges munka nem folyt."

52 1919. január 27-én Csánki a MOL főigazgatójaként helyettes államtitkári címet kapott,

33 közben - saját maga által kért - fegyelmi vizsgálat folyt ellene. „A forradalmi idők destruktív eszméi ezt a testületet is igen megmérgezték, a főnöki tekintély aláásására irányuló mozgalom itt is nagy hullámokat vert, a fegyelem meglazult, a dologtalanság, kaszinózás, ármánykodás elharapózott." 1919. május 13-án Csánkit szabadságolás címén felmentették a munkavégzés alól, majd június 6-án - „a nálam előterjesztett kérelme alapján" rendelkezési állományba helyezte Lukács György közoktatási népbiztos.

34 amin könnyen napirendre térhetnék!" MOL K 148. BM Ein. 1922-14-7300. (Káinoki Kis Tamás MOL könyvtárvezető úr szíves közlése). 50 A státusrendezés során a munkatársakat végre méltányos besoroláshoz jutatta, mindenki egy fizetési osztállyal feljebb került (Csánki a IV., Komáromy az V.). Az eddigi hivatalszolgák ekkortól váltak „altiszt" megjelöléssel közalkalmazottakká (lásd: 1918. december 21-1919. március 17. Mt. határozatokat). Az ennek kapcsán Horváth Sándor és Dénes Miklós által emelt panaszok miatt Csánki saját maga kérte a fegyelmi vizsgálatot, mivel „hosszú hivatali pályafutásának ideje alatt szerzett érdemeivel ellentétben álló ráfogásokkal és gyanúsításokkal illették." 51 Maróti Rezső 1920-as vallomása: MOL K 148. BM. Ein. 1921-14-705. Tóth-Szabó Pál, Budapest Főváros levéltárosa, egyetemi tanár, aki Csánki után kinevezett főigazgató volt, már június 23-tól betegállományba ment, s az ügyeket helyettese Maróti vitte tovább (MOLY 1.391/1919. OL.). 1919 áprilisában „Csánki be kívánt lépni a közalkalmazottak szakszervezetébe, mert híre járt annak, csak a tagok kapnak majd élelmi szerjegyeket. Nem vették fel, mert fegyelmi vizsgálat alatt állt, s a IV. fizetési osztályba tartozott. (Szentkirályi György gondnok vallomása)." 52 Niklai Péter. Visszaemlékezés a Magyar Tanácsköztársaság lcvcltárügyérc. In: LK, 29. (1959) 217-243. (Niklai Péterl888-ban született Babarcon (Baranya vármegye) római katolikus, 1911 óta székesfővárosi allevéltárnok. Négy éves frontszolgálat után a Tanácsköztársaság alatt a magyar levéltárügyek vivője - „spiritus rectora" - volt.): „Még Csánki főigazgató is megígérte támogatását, bár ő egyébként személy szerint mereven áll szemben minden haladó törekvésekkel." Niklai programbeszédében hangoztatta, a MOL-t ki kell emelni magalázó helyzetéből, s addigi belügyi segédhivatalból, vagy jobb esetben nemességkutató és igazoló intézetből egy valóban sokoldalú tudományos kutatóintézetté, a magyar történettudomány gyakorlati kincsestárává kell átszervezni. 53 MOL K 726. (Magyar Nemzeti Múzeum. Tanácsi iratok) 93. es., (1151/1919. Kormány) 54 MOLY 1.4991/1919. OL