Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája

tett bizalmat. Újra elővette a történeti földrajzi anyaggyűjtését tartalmazó céduláit, de nem a Felvidékkel foglalkozó negyedik, hanem az erdélyi tárgyú ötödik kötetet vette munkába, amely 1913-ban jelent meg.

38 1909-ben - Thaly Kálmán halála után - az MTA történelmi bizottságának elnöke lett,

39 s ugyanekkor - az MTA-val nem éppen békességben együttműködő Magyar Történelmi Társulat a hivatali pálya magaslatain álló kortársak helyett őt hívta meg első ügyvezető alelnöknek, hogy a rossz gazdálkodás nyomán kelt válságos helyzetéből kivezesse a Társulatot. A 11.000 koronás deficitet Csánkinak sikerült három év alatt eltüntetnie. A Társulatot válságos időpontban vette át, új virágzásba emelte, s „a rendcsinálást következetes határozottsággal végezte." „E minőségében közéleti személyiségekkel, előkelőségekkel került ismeretségbe."

40 191 l-ben Tasnádi Nagy Gyula Csánki levéltári munkáját kedvezőtlenül minősítette: „...jeles tudományos képzettséggel és munkaképességgel rendelkezik, deévekkel ezelőtt hosszabb ideig elszenvedett idegbetegsége miatt - munkaerejét lehetőleg kímélni szereti, minden túlerőltetéstől óvakodik. A képességeit nem annyira a levéltári szolgálat terén, mint inkább tudományos munkálkodás útján, más irányban igyekszik érvényesíteni." Erre Bosnyák Zoltán belügyminisztériumi elnöki osztályvezető, államtitkár, Csánki „pertu" barátja odaírta: „a legkitűnőbb ember a levéltárban." Később Tasnádi Nagy megkérdezése nélkül ruházták fel Csánkit országos levéltárnok, miniszteri osztálytanácsos címmel és jelleggel, s megadták neki a VII. és VI. fizetési osztály közötti különbözetet.

41 A Belügyminisztériumnak és az akkor nagy befolyású Károlyi Árpádnak és Thallóczy Lajosnak egyaránt az volt a véleménye, hogy a MOL tisztviselői közül Csánki a legalkalmasabb a vezetésre. Ekkor, 1912-ben, 55 évesen ért levéltári hivatali pályája csúcsára, mely pozíciót 20 éven keresztül meg is őrzött.

42 Igazgatóként több új rendszabályt, gyökeres reformot vezetett be az ügyvitel jobbá tétele érdekében. Szabályozta a szignálás formáját, az ügyiratok osztályok közötti útját, 38 Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. V. Bp., 1913. (Teleki József: A Hunyadiak kora Magyarországon. IX/c. kötete). 39 Akadémiai Értesítő 16. (1905) 190-191, 439.; uo. 20. (1909) 687. 40 SZ 44. (1910) 73-74.; uo. 47. (1913) 398.; uo. 67. (1933) 125., 237. 41 MOL K 148. BM. Ein. 1911. 6173., uo. 16742., uo. 7703. 42 MOL Y 1. 495/1912. OL. Csánki átvette az MOL vezetését (Khucn-Héderváry Károly minisztersége alatt) miután Tasnádi Nagy Gyulát szabadságolták. Lakos János (szerk.): Magyar Országos Levéltár (Lcvéltárismertető). Bp., 1996, 23. Ekkor a levéltár személyzete 1913-ban 14 „tudományos", 6 „kezelő", 2 „gyakornok", 9 „hivataszolga" volt. A „szervezés és építés egyaránt fontos kérdései várnak rá", „nagy munkabírású, önzetlen egyéniség". SZ 47. 1913. 397-398.