Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája

„Rajzok Mátyás király korából. („Ifjúsági iratok tára". V. sz. Bp., 1886)"

26 című müvét követően tankönyve is megjelent: „Magyarország története (Középiskolák alsóbb osztályai és felsőbb polgári fiú és leányiskolák számára)" 1891 és 1914 között összesen 9 kiadásban (1904-ben Újvidéken szerb nyelven is) sok tízezer példányban terjedt el. A szerző „széles látkörrel, alapos ismeretekkel s formaérzékkel bíró szaktudós". „Mert mondjunk akármit, lelkesüljünk bár egyes évfordulók megünnepléséért, szemben a korábbi időkkel, a történet iránti érdeklődés hanyatlott. Nálunk pedig viszonyaink közt, mikor létjogunk a históriai alapon nyugszik, ez nem közömbös dolog" - írta róla akkor Szilágyi Sándor.

27 A levéltári statusviszonyoknak az 1893: IV. törvénycikkel történt rendezése alkalmával fogalmazóból allevéltárnokká

28 lépett elő. (Ez ugyan miniszteri segédtitkári rangot, azonban csak szerénynek minősített fizetést jelentett számára.) „Hivatalában lassan haladt előre. Korban és tehetségben vele egyívású barátai már magas pozíciókba kerültek, ő még ötvenévesen is alárendelt hivatali helyzetben dolgozott. Mellőztetés nem érte, mégis a megbecsültetés hiányát érezte. Lassanként elkeseredés vált rajta úrrá, s pesszimizmusra kezdett hajlani."

29 Az éveken át pihenés nélkül tartó, hajszolt munka felőrölte idegeit, és bekövetkezett a túlfeszítés eredménye: a neuraszténia. „Munkakedve megroggyant, lelki egyensúlyát is teljes összeomlás fenyegette."

30 Pauler a hosszas és makacs betegsége alatt is különös jóindulattal viseltetett iránta. Habár három éven át nem teljesített tényleges szolgálatot, elkerülte az ideiglenes nyugdíjaztatást, ami mint nagy családdal bíró, vagyontalan tisztviselőt, végzetesen sújtotta volna. 1900-ban az „országos levéltárnok" cím és jelleg adományozásánál a „rehabilitált" Tagányi megelőzte, s ez Csánkit igen érzékenyen érintette. 1901 márciusá25 MOLY 1. II. 3. 280/1894. OL.; uo. 142/1897. OL. 26 Recenzió: SZ 20. (1886) 276-277. Az ifjúság számára „ezekből kell megtanulni a hazaszeretet, a lelkesedést és önfeláldozást, mint a római nép tette." (Új kiadása 1903) 27 Sz. S. [Szilágyi Sándor]: Két új tankönyv Magyarország történetéből. In: SZ25. (1891)421-422. [Magyarország története]. /Polgári és felsőbb leányiskolák számára/. 28 Országos Tiszti Címtár, 1894. 72. 29 Csánki Dezső ig., rt. és másodelnök emlékezetére. Hóman Bálint gyászbeszéde Csánki Dezső (az MTA oszlopcsarnokában lévő) ravalatánál. Pápa, 1933. passim 30 Csánki túlzott érzékenysége is az idegbctcgségévcl - talán első felesége és három felnőtt korú lánya korai elvesztésével - volt magyarázható, gyakran alaptalanul is megsértődött. Ilyenkor szelíd alaptermészete ellenérc sem tudott kellően uralkodni indulatai felett, de ha belátta tévedését nem vonakodott később „alantasaitól" sem bocsánatot kérni.