Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Kálniczky László: Csánki Dezső országos főlevéltárnok, főigazgató pályája

gyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában" című mű megírását. Csánki új alapra helyezte a munkát azzal, hogy önálló, kiterjedt levéltári kutatásokba fogott. Úgy vélte, Teleki József (illetve Szabó Károly) 1863-as munkáját nem befejezni kell, hanem a lehető legszélesebb köm (vidéki és családi) levéltári kutatások alapján átdolgozni. Ehhez a munkához fűződnek nagy vívódásai, mivel a birtokés népesedéstörténet akkor még alig figyelemre méltatott nehéz munkájába sodródott bele. Aprólékos pontosságú adatközlés lett feladatává, ami nem hozhat zajos sikereket, de annál idegőrlőbb. Nem tudta elfogadtatni akkori munkatervét, s ma is felbecsülhetelen értékű feltárt anyagának nagy részét ekkor el kellett hagynia. Szabadidejét is feláldozva dolgozott az első köteten, amely 1890-ben két év és hét hónapi szakadatlan munkálkodás után jelent meg Teleki Józsefnek „A Hunyadiak kora Magyarországon" című müve VI. köteteként. (E kötetben egy megyére átlagosan 30 lap jutott, az 1913-ban kiadott utolsóban Kolozsvár városra önmagában 14 oldal.) Néhány évvel később Körös megyéről készült akadémiai székfoglalójában mutatta meg, hogy mi mindent lehet kihozni ebből az anyagból, ha terjedelmi korlátok nem kötik meg a kezét. A szerző lelkiismeretes szorgalma biztosíték arra, hogy megállapításai szilárd levéltári forrásbázison alapulnak, s ez megóvja művét az elavulástól. „Nekünk, a múltak búvárainak kötelességünk: a történelmi igazság lényeinek megállapítása. Ugyanaz, a mi a tennészettudósé, aki boncol, megállapít, csak a tárgyra tekintve, minden célzat nélkül, mely legszorgosabb kísérleteit is meddővé teheti." - írta ekkor.

18 1892-ben, 35 évesen neve már szerepel a Pallas Nagylexikonban. Marczali Henrik szerint: „az ifjabb történészek generációjának egyik legszorgalmasabb s leglelkiismeretesebb tagja."

1 Munkájában előrehaladva mind igényesebben, mind több adatot közölve dolgozta fel az addig nyomtatásban még meg nem jelent levéltári anyagot, s azt tudományos lelkiismeretességgel és vasszorgalommal, kötetről kötetre tökéletesebbé tette. Levéltárosként ugyanis jól tudta, hogy a magyarországi települések történetének kusza szövevényében, az adatszegénység következtében csak a birtoklás-, család-, és hivataltörténet szálait együtt követve lehet eligazodni. Tízezernyi mozaikból az arra hivatott kéz a XV. századi Magyarország egyes részeinek topográfiai és családtörténeti szempontból olyan teljes és hű képét állította elő, hogy abban joggal a magyar történelmi kutatás diadalát ünnepelhették. 18 Csánki Dezső: Hunyadmegyc ós a Hunyadiak. In: SZ 21. ( 1887) Mell. 8-31. A Magyar Történelmi Társulat 1887. július 24—27-iki vidéki kirándulása Déva városába és Hunyad vármegyébe. 19 Pallas Nagylexikona. IV. Bp., 1893. 609