Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Sipos Gábor: László Dezső és Markos András, a kolozsvári Református Gyűjtőlevéltár megteremtői

1964. szeptember elsején kezdte meg főhivatású levéltárosi munkáját Markos András szociológus, gazdaságtörténész. Bár szakirányú képzettséggel ő sem rendelkezett, korábbi kutatói pályája szinte predesztinálta e foglalkozásra. 1920. február 16-án született Kolozsvárott, középiskolai és egyetemi tanulmányait is ott végezte, politikai, jogi és közgazdasági doktorátust szerzett. 1943-tól az Erdélyi Tudományos Intézet munkatársaként dolgozott, majd a Bolyai Tudományegyetem közgazdasági karán tanított docensi beosztásban. Egy feljelentés nyomán 1949-ben elbocsátották, ehhez felesége, br. Kemény Ilona arisztokrata származása is hozzájárult. Ezután különféle vállalatoknál könyvelősködött, utoljára az Országos Müemlékigazgatóság kolozsvári kirendeltségén. Szabad idejében kitartóan folytatta az erdélyi hitelügy történetére vonatkozó kutatásait, ennek során ismerkedett meg az Erdélyi Református Főkonzisztórium levéltárának igen bő gazdaságtörténeti adatokat tartalmazó állagaival.

8 Levéltárosi munkája során először épp e fond átszállításával, rendjének helyreállításával, a rendezetlen állagok rendbetételével, kötegelésével foglalkozott. Szakismereteit kollégájával, László Dezsővel és az erdélyi magyar levéltárügy éber őrével, Jakó Zsigmond professzorral való konzultációk során egészítette ki. Olyan levéltárossá vált, aki a rendezéskor a kezén átmenő iratanyagból azonnal kicédulázta az őt érdeklő adatokat. Lassúbb volt így a munka, de jelentős tudományos eredményekkel kecsegtetett. A hitelügyek történetének kutatása mellett az erdélyi vásárok múltjára vonatkozó adatokat is gyűjtötte. Erdélyi gazdaságtörténetünk nagy kára, hogy kutatómunkájának eredményeit még kéziratos formában sem sikerült rögzítenie, adatgyűjteményét talán hasznosíthatja majd egy hasonló témák iránt érdeklődő szakember.

9 Az már a Református Levéltár jellegéből következett, hogy az eredendően gazdaságtörténeti érdeklődésű levéltáros figyelme egyre inkább a művelődéstörténet felé fordult, ennek nyomán születtek meg a nagy pietista emlékíró, Árva Bethlen Kata életútját részletesebben megvilágító közleményei.

10 Málnási László 18. századi református lelkész munkásságára vonatkozó gyűjtése viszont kéziratban maradt.

11 8 RMIL III. 481.; A Református Gyüjtőlcvcltár irattára 7/1964. 9 Az Erdélyi Református Egyházkerület kolozsvári Gyüjtőlcvéltára, F. részleg 11 : Markos András hagyatéka. 10 Árva Bethlen Kata Vallástétclc és Önéletírásának kiadatlan töredékei. In: Református Szemle, 1964. 308-323.; Árva Bethlen Kata kiadatlan levelei. Református Szemle, 1965. 330-341. 11 Markos-hagyaték, kéziratok.