Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Pál-Antal Sándor: Dersi Biás István marosvásárhelyi levéltáros és történész
leveleit, valamint egy szabadkőműves tartalmú iratot. 1908-ban kiadja gróf Teleki Sámuel útinaplóját, 1909-ben a Teleki-levéltárban őrzött okiratokon lévő címeres pecsétek betüsoros jegyzékét (Pálmay Józseffel közösen), 1910-ben az unitárius egyháztörténeti adatokat, 191 l-ben a marosvásárhelyi Teleki-könyvtárban őrzött nemességi oklevelek betüsoros kimutatását és 1913-ban a Teleki Mihály temetésére vonatkozó adatokat. 17 1942-ben elkészíti a Maros-Torda megyei levéltárban található kiváltságlevelek, nemesi és más oklevelek jegyzékét, amely azonban kiadatlan marad. 18 Mindezek Biás bevezetőjével és egyes kommentárjaival ellátott forráskiadások és levéltári segédletek. Ezen kívül megjelentek forrásközlő jellegű rövid cikkei is a különböző időszaki kiadványokban, inkább érdekességek. A múlt század húszas éveivel kezdődően, amikor megszűnik aktív levéltárosi ténykedése, családtörténeti kutatásokat végez. Főként a harmincas években, egymás után lépnek vele kapcsolatba fontos hivatalokat betöltő, de származásuk révén ide kötődő budapesti személyiségek. Kutatásokat végez dr. Szilágyi László és Petry államtitkárok és mások számára. A családfakutatást felkérésre végzi, és e célból levelezik dr. Ányos Lajos országos főlevéltárnokkal és Kelemen Lajossal, kolozsvári kollégájával. Ebben a munkában mutatkozó eredményességét a latin nyelvtudása és levéltárosi tapasztalata jártassága biztosítja. Latinból készített fordításait hiteleseknek ismerik el. 19 Bírósági felkérésre, örökösödési-leszármazotti kérdésekben szakértőként is közreműködik. 20 Az 1940-el kezdődő rövid észak-erdélyi magyar éra alatt, amikor „divatba jön" a keresztényi származás bizonyítása, valósággal elárasztják a szánnazást igazoló bizonylatok kiállítását igénylő kérésekkel. Talán azért, mert nem tudott min16 A Teleki család levéltára. Összeállította: Bakács István. Levéltári Leltárak. 49. Magyar Országos Levéltár. Bp., 1970. Kézirat, 7. Az itt közölt tájékoztatót kénytelenek vagyunk fenntartással fogadni, mert Koncz a marosvásárhelyi református kollégium tanára és a Teleki-téka könyvtárosaként nem nagyon foglalkozhatott évekenen keresztül egy elég távol fekvő ( 100 km) városban őrzött levéltár rendezésével. Valószínűbbnek látszik az, hogy Koncz a marosvá- sárhelyi Teleki-könyvtárban lévő iratokat rendezte. Majd amikor a nagy családi levéltár is ide került, ő lett annak őre 1896-tól haláláig. 17 Lásd Biás munkáinak a közlemény végén található lajstromát. 18 Biás cs. It, 66. sz. 19 1934. augusztus 24-én dr. Szabó Alajos ny. ítélőtáblai bíró arról értesíti Biást, hogy a gencológiai vonatkozású okiratok esetében a budapesti Magyar királyi Belügyminisztérium elfogadta hitelesekként latinból magyarra átültetett fordításait, mivel ott ismert kézírása és aláírása, és személye kétségen felüli garancia. Lásd: Biás es. lt. 51. sz. 20 Biases, lt. 64., 68. sz.