Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Labádi Lajos - Takács Edit: Szentes város levéltára és levéltárnokai
A levéltár elhanyagolt állapotára és a várható rendezési munkákra tekintettel a városi közgyűlés 1839 januárjában elhatározta egy levéltárnoki állás szervezését évi 300 pengőforint fizetés mellett, azzal a megszorítással, hogy „a levéltárnok a jegyzői cím használata mellett - ha a szükség úgy hozná magával - jegyzői kötelességeket is teljesíteni tartozván". Vagyis a levéltárnoki munkát továbbra sem különítették el egyértelműen a jegyzői teendőktől. A közgyűlés intézkedett arról is, hogy „a levéltár rendbeszedésével egybe kötött több esztendőkre terjedő régi jegyzőkönyvek letisztázása végett" a levéltárhoz egy napidíjas írnok alkalmaztassék. A tiszteletre méltó szándék nem érte el célját, ugyanis a levéltárnoki állást nem töltötték be. A városi levéltár rendezésének ügye 1839-től folyamatosan napirenden maradt. Függetlenített levéltárnok továbbra sem lévén, a régi iratok felelős őrzője a főjegyző maradt. E megbízatás terhes voltát jól érzékelteti Basa József~° főjegyző esete, akit 1844-ben külön népgyűlési határozattal kellett kötelezni a levéltár átvételére és kezelésére. Basa kinyilatkoztatta, hogy a levéltárat mindaddig nem veszi át saját felelőssége alá, amíg egy tanácsi külön bizottság pontos leltárt nem készít az átveendő iratokról. Ez a feltétele ugyanis annak, hogy később ő is elszámoltatható legyen. Mindemellett kérelmezte feloldozását a levéltár kezelése terhétől. A feloldást nem kapta meg, de az is bizonyos, hogy a levéltár rendezésének ügye sem haladt előbbre az ő működése idején. Csupán egy dolog érdemel említést, nevezetesen, hogy 1845-ben a levéltár ajtaját és ablakait biztonsági okokból vastáblákkal látták el. Basa József 1846 tavaszán lemondott hivataláról, helyét Hadzsy György 21 ügyvéd foglalta el. A levéltár kezelését ő is terhesnek találta, ezért bokros jegyzői teendőire hivatkozva 1848 januárjában kérvényezte, hogy a levéltárat bízzák fiatalabb jegyzőtársára, Horváth Ferencre 22 A tanács kérelmének helyt adott, az alábbi indoklás kíséretében: „Miután bizonyos az, hogy városunkat illető mindenféle irataink rendetlenségben vágynak, de másként is az Irástárunkba való bejárással senki megbízva nincs, jövendőre Irástári irataink rendbe szedésével és hív megőrzésével a Tanács Főbíró előterjesztése folytában is Horváth Ferenc jegyzőt a Levéltár kezelésével a legközelebbi tanácsülés alkalmával leteendő eskü 20 Basa József (1806-1855). A debreceni református kollégiumban bölcsészeti, jogi és hittudományi stúdiumokat hallgatott, majd ügyvédi vizsgát tett. 1837-ben került Szentesre, elnyerve az újonnan szervezett főügyészi állást. Hivatalát 1840-ig, az ügyészi tisztség megszűnéséig viselte. 1842-46 között a város főjegyzője. 1846-tól 1848-ig a vásárhelyi járás szolgabírája. 1849 augusztusában rövid ideig Szentes város polgármestere, majd 1854-ig a szentesi járás főszolgabírója. 21 Hadzsy György (1800-1872) ügyvéd, 1835-42 között városi tanácsnok, 1842-től 1848-ig jegyző, 1849-ben városi főkapitány Szentcsen.
