Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Dominkovits Péter: Két törvényhatósági levéltáros a XX. század első feléből Házi Jenő és Sümeghy Dezső

véltárak társadalmi, kormányzati elfogadottsága kapcsán. A grandiózus terv várhatóan elhúzódó megvalósulásáig három legfőbb teendőt jelölt meg a szakma számára. A selejtezés terén mind az állami hivatalokra, mind a törvényhatóságokra és testületekre intézménytípusonként differenciáltan kidolgozott, de intézményhálózaton belül egységes selejtezési szabályzatokat javasolt. Fontosnak tartotta, hogy a selejtezés a Magyar Országos Levéltár mellett működő levéltári bizottság előzetes engedélye alapján történhessék meg. Emellett a levéltárak leltározásának elrendelését és a levéltárnokképzés megoldását látta kiemelten fontosnak. Az utóbbi téren a holland mintára felállításra kerülő levéltári iskolákat vélte szerencsésnek. A szakterület átfogó problémáival kapcsolatban kitért az önkormányzati és testületi levéltárak esetleges állami felügyelet alá vonására, a nem hatósági levéltárak esetében pedig szükségesnek tartotta, hogy azokról mint nemzeti kultúrjavakról gondoskodjanak. E programterv megvalósulásában fontosnak tartotta egyrészt a széles körű szakmai egyeztetést, másrészt a MOL-nak mint intézménynek, illetve szakembergárdájának növekvő mérétkü részvételét. (Különösen kritikusan szólt a MOL-tisztségviselők munkaidejének jelentős részét lekötő családkutatásokról.)

61 Házi — Jánossy Dénes MOL-főigazgató felkérésére

62 — a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének 1942. április 25-i közgyűlésében előadást tartott a levéltárosképzés kérdéseiről. Az előadás hangvétele megfelelt a felkérésnek („...az volna a Hozzád intézendő kérésem, hogy előadásodat a személyes véleménnyilvánítás kidomborítására szíveskednél felépíteni. Célszerűnek látszanék továbbá, hogy főleg a törvényhatósági levéltárnokok képzésének előfeltételeivel foglalkozzál..."). Áttekintette a jogi szabályozást, annak tartalmi módosulásait.

63 A kétszintű képzéssel az 1883-as szabályozás korszerűsítését tartotta szerencsésebbnek (főlevéltárnokoknál bölcsészeti vagy jogi doktorátus, avagy középiskolai tanári oklevél mellett az Országos Levéltárban leteendő magasabb fokú levéltámoki vizsga, allevéltárnokok esetében latin érettségi, alacsonyabb fokú levéltárosi szakvizsgával). Munkaköréből is adódóan, különösen fontosnak tartotta a levéltárnoki állás bevezetését a dinamikusan fejlődő megyei városok esetében (pl. Szombathely, Nagykanizsa, Veszprém, Zalaegerszeg); „... megfelelőnek lát61 Házi Jenő: A magyar levéltárvédelem kérdéséhez, In: LK, 10. (1932) 319-323. A múzeum-, könyvtár és levéltárügy rendezését az 1929:XI. tc. szabályozta, ld.: 1929. évi törvénycikkek, Magyar törvénytár, Corpus Juris Hungarici, Bp., 1930. 107-126. 62 A felkérés aktái: Jánossy Dénes Házi Jenőnek, Bp. 1942. március 18., március 26., Házi válasza: Sopron, 1942. március 23. SL XIV. 98. 12. doboz, Jánossy Dénes levelei. 63 A képesítést előíró 1883:1. tc. 13. §-tól az 1929: XI. tc.-ig (végrehajtási utasítása: 9300/1935. VKM rendelet) tartó szabályozás ez.