Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Dominkovits Péter: Két törvényhatósági levéltáros a XX. század első feléből Házi Jenő és Sümeghy Dezső
K-át a város adott, míg 432.300 K 40 f gyűjtés során jött össze. Valójában a város anyagi részesedése ennél is jelentősebb volt, ugyanis az még az előző évben (7889/922. sz. határozat) a Székely és Társa Nyomdától 39.729 K és 40 f értékben 30 ívre papírt vásárolt, amit a rákövetkező évi számvevőségi vizsgálat már csak adományként kezelt. A jelentést követően a számvevőség a főlevéltáros számadásait felülvizsgálta, a házipénztárból kapott 550.000 K-nál mindent rendben talált. 23 A tudatos, gazdaságilag jól, körültekintően intézett kiadványozást az 1924 elején rögtön elindított 1/3. kötet kitűnően illusztrálhatja, mely esetében a főlevéltáros három nyomdától kért árajánlatot. Míg a város sajtótörténetében legismertebb Röttig-Romwalter Nyomda egy ívet 288.000 K-ért, a Székely és Társa 250.000-ért, a Rábaközi Nyomda pedig 220.000 K-ért vállalta. A főlevéltáros egyértelműen a középáras kategóriát javasolta, és ezt az eddigi megbízható, magas szintű nyomdai munkával indokolta. 24 A város 456/924. sz. határozatában elfogadta Házi költségvetési tervét; hogy 7.500.000 K-át tiszta nyomdaköltség, illetve annak 3%-os kamatát forgalmi adó (225.000 K), továbbá 1%-os nyugtailletékét (112.500 K) „...a város történetének megírása címén nyitandó új számlán..." átutalják. Ez által immáron Sopron város maga vállata fel e nagyszabású kiadványsorozat fmaszírozását. Sopron város egykori gazdálkodása, pénzügyi helyzete jelenleg nics feldolgozva, így önmagukban nehezen értelmezhetőek e számadatok. De az megállapítható, hogy nem csak Házi személyében tisztelhetünk kitűnő gazdasági szakembert, hanem a Thurner Mihály vezette város kultúrpolitikájának - tán presztízsszempontoktól is ösztönzve - egyik meghatározó eleme volt a tudománypártolás. Bízvást állítható, hogy az adott korban ez a mecenatúra, mind nagyságrendjét, mind időbeli intenzitását tekintve, országos szinten páratlan mértékű volt. Ezt nem csak a korai újkor története, nyelvtörténete kutatási körében ismert ún. Jókai Emlékkönyv jelzi, hanem már azt megelőzően, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, és annak elnöke Melich János nyelvész professzor Házi által „közvetített" kérése is. Házi ugyanis levéltár rendezései során megtalálta a legrégibb magyar szójegyzékek egyikét, az ún. Soproni Szójegyzéket, amelynek Magyar Nyelv folyóiratban, illetve önálló füzetben történő publikálására 1924 júliusában - az okmánytár 1/2. kötetével közel egyidőben- 1,500.000 K pótlólagos hozzájárulást kért, amely 23 Az iratok keltezése; Házi félmilliós kérése, Sopron, 1923.JÚ1. 26., a számvevőség vizsgálata 1923. december 22-28. között zajlott. A beszámoló megtalálható még: SL IV.B. 1423. Sopron város levéltárának ügyviteli iratai (a továbbiakban: IV.B. 1423.) 84/1923. Sopron, 1923. december 11. 24 SL IV.B. 1423. 2/1924., Sopron, 1924. január 11.
