Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Dominkovits Péter: Két törvényhatósági levéltáros a XX. század első feléből Házi Jenő és Sümeghy Dezső

A városi levéltár Házi a város főlevéltárosaként az 1920-as évek során rutinszerűen végezte az intézmény funkciórendszeréből adódó tevékenységeket (selejtezés, ellenőrzés, iratátvétel stb.).

13 így 1924 tavaszán Kálmán Ernő főjegyzővel, Kasztner Mihály irodasegédtiszttel selejtezési bizottságot alkotva az 1880-1902 közötti tanácsi iratok, illetve az 1903-1913 közötti számvevőségi nyugták, számlák, adóbehajtási iratok, az 1900-1912 során keletkezett katonai ügyosztályi iratok selejtezését végezték el. Az első tétel még néhai Kugler Alajos egykori városi levéltáros áldozatkész munkáját dicsérte, az utolsó tétel pedig a közvetlen megelőző esztendők (itt a Tanácsköztársaság) iratpusztításait illusztrálja („...amelyek a kommunismus idején a városház padlásán, midőn a rendőrség géppuskát és lőfegyvereket rejtett el alájuk, az alkalommal teljesen szétáztak, úgyhogy összeszerelésük már lehetetlen volt").

16 Az iratátvételek mind a polgármesteri hivatal, mind pedig az önkormányzat által fenntartott fontosabb hatósági szervek irataira kiterjedtek. így 1926 tavaszán a M. Kir. Állami Rendőrség Soproni Kapitánysága őrizetében lévő, 1912-1918 közötti, volt városi rendőrségi iratok segédkönyvekkel történő átvételére került sor. Házi az átvétel során jegyzőkönyveztette az iratkezelés, iratbeszállítás problémáit. („Az iratok átvételekor megállapítást nyert, hogy különösen az u. n. közigazgatási osztály iratai az eredeti csomó beosztásból kiforgatva olyan állapotban kerültek a levéltárba, hogy azokban az előiratok szerelése egy további rendezés időpontjáig teljesen lehetetlen. A kihágási és bűnügyi osztály iratai látszólag rendet mutatnak, de itt is a hurcolkodás során több csomó felbomlott, ugy hogy ez osztályokban is a szerelést csak egy ujabb rendezés után lehet lelkiismeretesen elvégezni. ")

17 Házi figyelmet szentelt a városban felbukkanó családi levéltárak, irathagyatékok megszerzésére is. Talán a legismertebb - tartalmi tekintetben országos és vármegyei vonatkozása miatt speciális - a Kollár család archívumának esete. 1921 nyarán 1300 K vételár fejében indítványozta: a „néhai Kolár (!) Ádám Ferenc, Mária Terézia volt könyvtárosának hagyatékában az örököseinél található összes iratok megvételét javaslom..." Erre ugyanúgy megkapta a felhatalmazást, miképpen 15 Minthogy a levéltár szisztematikus története nem lehet e kis előadás célja, ezért ennek bemutatásához főként csak Sopron thj. város Polgármesteri Hivatala ide vonatkozó aktáit használtam. A sok ismétlés elkerülése érdekében az 1921-1927 közötti iratanyag jelzetét összefoglalóan adom meg: SL IV.B. 1404.b. Sopron Város Polgármesteri Hivatalának iratai (a továbbiakban: IV.B. 1404.b.) III. 216/920. 16 Uo. a bizottsági jegyzőkönyv, Sopron, 1924. március 20. 17 Uo. a jegyzőkönyv, 1926. március 30.