Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)
Gajáry István: Egy kettétört tudóspálya. Ungár László vázlatos életrajza
6. Szempontok a polgári osztály kialakulásának vizsgálatához.: In: Századok, 1942 (76). 306-328. 7. Kapitalisztikus gazdálkodás. In: (Domanovszky Sándor et al.:) Magyar Művelődéstörténet V. kötet 201-237. Recenziók, könyvismertetések a Századokban, időrendben: Weill 28 , George[s] [1865-1944]: L'éveil des nationalités et le mouvement libéral 1815-1848. Paris, 1930. 5921. < Peuples et Civilisation ?>; 1932 (66). 83-85. Häuser, Henri [1866-1946] - Renaudet, Auguste [1880-1958]: Le débuts de l'Âge moderne. [XVI-XVII. sz.] Paris, ?[1929], 6341. < Peuples et Civilisation VIIL>; 1932 (66). 434-437. Hauser, Henri [1866-1946]: Les origines historiques des problèmes économiques actuels. Paris, 1930. 104 1.; 1933 (67). 108-110. Cahen, Léon [1874-?]: Les débuts du monde contemporain /1789-1848/. Paris, 1932. 460 1.; 1933 (67). 234-235. Bruneau, André [?-?]: Traditions et politique de la France au Levant. Paris, é.n. [1931] 445 1.; 1933 (67). 350. Széchenyi István [1791-1860]: Hitel: A Taglalat és a Hitellel foglalkozó kisebb írások. Szerk. és bevezetéssel ellátta ifj. Iványi-Grünwald Béla. Bp. 1930. 737 1. <Széchenyi István összes munkái II.>; 1933 (67). 455-460. Sée, Henri [Eugene, 1864-1936]: Esquisse d'une historié économique et sociale de la France depuis les origines jusque' f la guerre mondiale. Paris, 1929. 5601.; 1934 (68). 120-121. Espinas, Georges [1869-1948]: Les origines du capitalisme. [1.] Sire Jehan Boinbroke patricien et drapier douaisien. Lille, 1933.2481.; 1934(68). 252-253. Robert, André [1902-?]: L'idée nationale autrichienne et les guerres de Napoléon. L'apostolat du baron Hormayr et le salon Caroline Pichler.... Paris, 1933. 603 1.; 1934 (68). 381-383. 28 A szerző nevét még a katalógusok is eltérő módon, Weil, illetve Weill alakban közlik, keresztnevét a Századokban mindkét alkalommal Gcorge-nak említik, míg a külföldi könyvtári katalógusok egyaránt Georges alakban említik.
