Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Gajáry István: Egy kettétört tudóspálya. Ungár László vázlatos életrajza

párt városházi csoportja javaslatára." Közben az 1937/38. tanévben 400 P kutatási tanulmányi ösztöndíjat is élvezett."

1 Ugyancsak Belitzky visszaemlékezéséből tudjuk, hogy Ungárral ketten hozták létre az első levéltári fotólaboratóriumot, valamikor 1936-1940 között, kezdetben saját géppel dolgozva. Első nagyobb munkájukként a XVIII. század végén készült Ballá Antal-féle térkép részletekben történő felvételezését említette meg, melyet a Budapest története III. kötete

22 részére végeztek. Belitzky arról is ír, hogy „Laci az általam szerkesztett és kiadott Történetírás című folyóirat három évfolyamának, lelkes híveként a szerkesztés munkájában is támogatott" - ehhez képest az 1937-1939. évfolyamokban sem szerkesztőségi tagként, sem munkatársként, de egyéb összefüggésben sem szerepel a neve. Rendes tagként tartotta nyilván ugyanakkor a Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesülete 1943-ig.

23 Munkaszolgálatra hívták be, és 1943. január 16-án eltűntnek, február 15-én holtnak nyilvánították.

24 Valójában január 21-én hadifogságba esett, s Nyekrilovóban, Voronyezs körzetében temették el, 1943. március 9-én 2:> „Sok-sok feladat 20 BFL IV.1420.Í. Tényleges alkalmazotti nyilvántartás. Napidíja napi 3,60 P, 1938-tól 3,80 P. Egyetlen ismert budapesti lakcíme: XII. Városmajor u. 23. Belitzky János visszaemlékszik arra, hogy „az UB-bcjcgyzésckct a két hosszú asztalon végezték munkaidő után és ebben Laci is résztvett. Ez alól én, a soproni megyetörténet írása miatt felmentést kaptam." Tekintettel arra, hogy az anyakönyvi UB-k vezetése valóban külön feladat volt, munkaidő után, így külön díjazás járt érte. Az erről szóló tanácsi irat, amely 1931-1944 között tartalmazza a kiutalásokra vonatkozó kérelmeket, Ungár alkalmazotti időszakában csak Kovács Lajos, Rokkcn Ferenc és Bánrévy György nevét említi részvevőként, ami persze nem zárja ki az ingyenes részvételt. Vő. BFL IV. 1409.c. Polgármesteri ügyosztályok központi irattára. I. 2775/1935. levéltári sz. 21 BFL IV. 1420.Í. Tényleges alkalmazottak nyilvántartása szerint 7633/1937. VKMsz; 16122/1937. augusztus 26. alapján. 22 Sic! A korszakra vonatkozó kötet a sorozatban nem jelent meg, a fényképekről nincs további adatunk. 23 Magyar Könyvtárosok és Levéltárosok Egyesületének Evkönyve. Az 1937-ben megjelent I. kötet (1935-1937) napidíjasként (74. p.), az 1941-ben megjelent III. kötet (1938-1941) már középiskolai tanárként (62. p.) tünteti fel, míg az 1943. évi kiadású, 1941—1943-ra vonatkozó kötetben már nem szerepel - dr. Á. Varga László szíves közlése. 24 Csapatteste: 101/22 TMSZ. A Yad Vashcm nyilvántartásában anyja neve tévesen Koros; bejelentő hozzátartozó: Ungár Sándor, tehát az apja, aki a háború végén már túl volt a 70. életévén. A bejelentés adatainak pontosságához joggal fémek kétségeink, hiszen az apa még feleségének nevét is pontatlanul adta meg, bár ez esetleg másolási-átírási hiba is lehet. - Gavriel Bar-Shakcd szíves közlése. 25 A Honvédelmi Minisztérium - Hadtörténeti Intézet és Múzeum - Központi Irattár és Hadisírgondozó Iroda 840/2349/2/BZ sz. közlése.