Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Gajáry István: Egy kettétört tudóspálya. Ungár László vázlatos életrajza

került egy-egy adat - szokásommal ellentétben - gondosan eltettem, s ha kellett, még meg is találtam őket; ha forrás közelébe kerültem, megnéztem, mit tartalmaznak. És mire a lejegyzésig eljutottam, kortársai közül már csak ketten vannak az élők sorában: Berlász Jenő és Kosáry Domokos, akik-mint magánleveleikből kiderültmunkásságát ismerték és értékelték, de személyes emlékeik nincsenek róla. * * * Budó Jusztin fővárosi főlevéltárosi időszakának (1935-1943) intézménytörténetéről viszonylag kevés adat ismert. A levéltárra vonatkozó szabályrendelet árulja el talán a legtöbbet, de ez is csak külsődleges bepillantást enged az előírt tevékenységbe, a fenntartó szemszögéből. így a napi munkáról, a ténylegesen végzett tevékenységekről csak elképzeléseink lehetnek. A fő feladatkört vélhetően a már ekkor - 1944-ben a főváros szervezései szabályrendeletében is - előírt tudományos munka jelentette, magába foglalva a feldolgozás és publikálás kötelezettségét. 1939-ben a levéltárban mindössze 9 szervezett állás volt, ebből a főlevéltároson kívül további 6 fő dolgozott a „levéltári szak"-hoz beosztva. Ennek az időszaknak volt egyik izgalmas egyénisége a fiatal történész, Ungár László. 1905. május 11-én Budapesten Ungár Sándor füszerkereskedő és Koricsáner Karolina gyermekeként született. A gimnázium V. évfolyamától a Reáltanoda utcai Községi (később Eötvös József) főreáliskolában tanult. Az első két évfolyamot „jó", az azt követőket pedig „elégséges" eredménnyel végezte el, majd „érett" minősítéssel érettségizett.

6 4 Részletesen ismerteti Horváth J. András: Budapest Főváros Levéltárának története. Bp., 1996. 84-89. 5 Lakcímük ekkor éppúgy, mint házasságkötésükkor: VII. Csömöri út 32. Mindketten izraeliták, esetleges kitérésükre utaló adat nem szerepel. Ungár László születési anyakönyve: Bp. VII. ker. 1384/1905. Apja, Ungár Sándor szül. 1872. augusztus 24-én, Tiszaföldváron (MOL A 3471. Izr. 191.: Distrikt Tiszaföldvár p. 16.), anyja szül. Koricsáner Karolina 1876. április 8-án Gyulán (MOL A 3408. Izr. 28. 1. köt. 16. lap.) A szülők szintén a VII. kerületben kötöttek házasságot, ld. 1140/1903. (október 18.) sz. anyakönyvi bejegyzés. 6 Az iskola anyakönyvei nem kerültek levéltári őrizetbe, meglétükről nincs tudomásunk. Ezért csak az „Értesítő az iskola ... tanévről" köteteiben szereplő adatokra támaszkodhatunk. A korban alkalmazott háromfokozatú érettségi vizsgarendszerben az „érett" minősítés volt a legalsó szint. Érettségi bizonyítványa: 543/1923. június 8. Érettségije idején tanárai között szerepelt Dr. Németh Sándor, aki az iskolában ugyan franciára tanította, de egyidejűleg az Erzsébet Egyetem angol lektora is volt, így nem zárható ki, hogy későbbi pécsi tanulmányaiban is lehetett szerepe.