Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Gajáry István: Egy kettétört tudóspálya. Ungár László vázlatos életrajza

GAJÁRY ISTVÁN EGY KETTÉTÖRT TUDÓSPÁLYA UNGÁR LÁSZLÓ VÁZLATOS ÉLETRAJZA Olvasónapló-töredékek Közel harminc esztendeje, szinte még gyerekfejjel kerültem a főváros levéltárába dolgozni. Bár érdekelt a történelem „mint olyan", nem készültem történésznek. Alig telt el egy év, s olyan munkahelyi légkörben találtam magam, ahol voltak ugyan viták, villongások, sőtde mindenért kárpótolt az a szellemi közeg, amelyhosszú távon, s talán véglegesen is meghatározta érdeklődésemet. Ez a közeg szakmai értékrendet sugallt: ahelyett, hogy „rakd ide, vagy oda az iratot", arra kaptuk ösztönzést, hogy „ értsd meg az iratot, az írást, s úgy keresd meg a helyét a rendszerben, ezáltal megértheted a levéltár rendszerét és szerepét is. " Először Bácskai Vera oltotta belém ezt a szemléletet. Újabb fiatal munkatársak - Lengyel György, Gyáni Gábor, Hegedűs József, majd mások - is bekapcsolódtak a „ kávézásokba ", ami ez által egy szakmai műhellyé vált. Ezen beszélgetések során hallottam először emlegetni Ungár László mint „ újra felfedezendő" történész nevét. Az idő tájt, amikor elkezdtem hagyatéki leltárakkal, azok tartalmával és értékelésével foglalkozni. így tehát - értelemszerűen - elsőként a „Szempontok a magyar polgári osztály kialakulásának vizsgálatához" című tanulmányát vettem a kezembe. Lenyűgözőnek találtam, hogy igen feszes szerkezetben, a folyamatokat pontosan megragadó nyelvezettel beszél olyan kérdésekről, mint a társadalom rétegződése és differenciálódása, ennek finom eltolódásai stb.; hogy nem korszakhatárokban gondolkodik,, mert a történeti jelenségek nem ismerik a történetírói korszakokat. Pl: „Ez utóbbiak fti. a céhbeliek - G. íj minden esetre a polgárság legállandóbb elemét képviselik a rendi Magyarországot ért forradalmi jellegű változásokig. A földtől még nem szakadtak el; szőleiket maguk és legényeik művelik, ... Fejlődési lehetőségük e kettősség miatt vajmi csekély. " Ilyen és hasonló, a körülményekbe való beágyazottságot mindig hangsúlyozó politikai és gazdasági helyzetképekbe ágyazva mutatta meg a gazdaságilag előretörő polgárság néhány 1 Századok 76. (1942) 313.