Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Hanny Erzsébet: Egy sokoldalú „szakférfiú": Toldy László

Remete László véleménye szerint „Úgy tűnik: életének [t.i. Toldyénak] legsóvárabb vágya, hogy az idősebb Toldyhoz hasonló tudományos babérokra tegyen szert. Mindenekelőtt és mindenekfelett tagja szeretett volna lenni a Magyar Tudományos Akadémiának, hol apja egykor főtitkári tisztet töltött be. ... Mindehhez szinte felesleges hozzáfűznünk, hogy Toldy ezután sem lett akadémiai tag, Bubics erszénye sem nyílt meg a főlevéltáros előtt."

27 A nyugalmazott főlevéltárnok az utolsó éveiben sem tétlenkedett. 1911 után szerkesztői feladatokat látott el a levéltár megbízásából, három új sorozat megindításában is részt vett. Az 1895 előtti közgyűlési jegyzőkönyvek kiadását készítette elő, azonban a háború szűkös pénzügyi helyzetet teremtett, így végül sokkal kevesebb került kiadásra, mint amit terveztek.

28 A címtárak tanúsága szerint a Molnár utcai lakásból, ahol főlevéltárnoki kinevezésétől fogva lakott 1909-ban a Boráros térre, fiához költözött. Valószínűleg haláláig élt itt, bár a címtárakban csak 1916-ig tudtam követni tartózkodását. 1919. március 24-én bekövetkezett halála után a Kerepesi temetőben, a Toldykriptában helyezték örök nyugalomra, szülei mellett. A sokféle, sokrétű - talán nem mindig alapos kutatásokon nyugvó - megjelent munka, cikk, fordítás, a rengeteg beadvány, kimutatás jelentés, a kortársak reflexiói és a kései utódok véleményének fényében egy nagy műveltségű, olvasott, minden iránt érdeklődő, kora tudósai által is megbecsült személyiség bontakozik ki, aki mindezek ellenére igazi helyét a tudományos világban nem tudta megtalálni. Mindazonáltal azt hiszem, hogy a századforduló nagy egyéniségei mellett akik szervezték és irányították a kultúrát - mindig ott állt, és lehetőségeihez mérten előbbre vitte a magyar könyvtár, levéltár és muzeológia ügyét. Legutoljára maradt az a feladat, amelynek nem tudtam a teljesség igényével megfelelni: Toldy László irodalmi munkásságának rövid ismertetése. Közel 50, biztosan a nevéhez köthető munkát (cikkek, fordítások, tanulmányok) és 7 általa szerkesztett kiadványt tudtam megtalálni a rendelkezésemre álló gyűjteményekben, lexikonokban, szakkönyvekben és könyvtárak katalógusaiban.

29 Szándékosan nem sorolom fel a levéltári, könyvtárszervezési munkájával kapcsolatos hivatalos iratokat, hiszen azok adatai a Fővárosi Levéltár és a Fővárosi Könyvtár 26 Cornaro Frigyes, vclcnczci követ jelentései Buda várának 1686-ban történt ostromáról és visszavételéről. Ford. és bev.: Bubics Zsigmond. Bp., 1891. 27 Remete, 1966. 27. p. 28 Horváth, 1996. 61. p. 29 Amelyik címleírásnál nincs meg minden adat, az a kiadvány nem volt a kezemben, Szinnyei József: Magyar írók élete és munkái. 14. köt. Bp., 1914. 238-241 alapján írtam le.