Magyar levéltáros-életpályák a XIX-XX. században - Budapest Főváros Levéltára Közleményei (Budapest, 2004)

Hanny Erzsébet: Egy sokoldalú „szakférfiú": Toldy László

1895-ben még bonyolódott a helyzet, hiszen ekkor határozta el a főváros tanácsa, hogy a tervezett múzeumot, mely az Aquincumi Múzeum mellett működne, a könyvtárral közös intézménnyé kívánja tenni, függetlenítve a levéltártól. 1899 márciusában „szaktanácskozmány" ült össze, mely a 637/1899. sz. közgyűlési határozat alapján egyesíteni kívánta a Kuzsinszky Bálint vezette Múzeumot és a Levéltártól átvett könyvtárat.

16 Erre azonban hely hiányában nem volt lehetőség, ezért ideiglenesen a könyvtár kezelésével újra Toldy Lászlót bízták meg.

17 Nagyjából erre az időre értek be az 1893-as félreértések „gyümölcsei". A főváros vezetősége, abban a hiszemben, hogy a levéltári könyvtári gyűjtemény tetemes része már használható, bejelentette, hogy megnyílt a Fővárosi Könyvtár. Csak ekkor derült ki, hogy közigazgatási anyagok gyűjtésére nem törekedtek, a gyűjtemény nagyon heterogén, és csak a Budapestre vonatkozó anyagokban látszik következetesség. Toldy 1896-os első könyvtárépítő tervezetében sem tulajdonít nagy fontosságot a közigazgatási téma gyűjtésének, mivel a Staisztikai Hivatal Könyvtárát erre elégségesnek tartja. Ezért születhetett meg az a Halmos János polgármester által aláírt határozat, amely elmélyítette a már meglévő ellentéteket Toldy és Kőrösy között: a Statisztikai Hivatal közigazgatási anyagát át kell adni a levéltári fővárosi könyvtár számára.

1 1899-1903 között e két szakember között folyt a harc a fővárosi könyvtár „birtoklásáért". A már többször említett 1899. évi határozat a leendő múzeumi- és könyvtári bizottságba mindkettőjüket beválasztja. Toldy a határozat értelmében 1900-ban benyújtja szervezeti szabálytervezetét, melyet Kőrösy megvétóz. A Könyvtári Albizottság véget nem érően vitázik az egyes pontokról, mígnem győz Kőrösy álláspontja: meg kell fordítani az eddigi elképzelést és a levéltár könyvtárát kell beolvasztani a Statisztikai Hivataléba. 1903-ban Toldy végleg elveszti a csatát. Ebben nagy szerepe lehetett annak, hogy 1901-ben Bárczy István tanácsnok került a Könyvtári Albizottság élére, aki mindenben támogatta Kőrösyt.

19 Toldy hiába írta meg „Különvéleményét",

20 1903-ban a januári közgyűlés 89/1903. sz. határozata kimondta, hogy a főváros 16 Schwarcz Katalin: A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtára. Történeti vázlat, gyűjteményismertetés. In: A Budapesti Történeti Múzeum Könyvtárának és Adattárának ismertetése. Bp., 1991. BTM. (Pest-budai hírmondó 3.) 9-72. p. A vonatkozó rész: 11-17. p. 17 Végh 1988. 30. p. 18 Remete, 1966. 31. p. 19 Remete, 1966. 34-35. p. 20 dr. Toldy László főlevéltárnok előterjesztése Bp. székesfőváros Tekintetes Tanácsához és a Könyvtári Bizottsághoz, mellyel a Fővárosi Könyvtár szervezése ügyében különvéleményét indokolja. 1902. nov. 4.