Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
A szőlő útja - a földtől a hordókig
A szőlő útja - a földtől a hordókig 93 A szüretet hivatalosan hajnali öttől este kilencig engedélyezték,72 73 ekkor lehetett a dézsmaállomáson (Zehend Station, bordézsma station) bemutatni a leszüretelt menynyiséget. Este 9 után a dézsmaállomás kapuit bezárták, annak kulcsait a must átvételével megbízott személyre bízták. Azt, aki este 9 után ért volna a dézsmaállomásra, és hazavitte volna a mustját, ahelyett, hogy megvárta volna a reggelt, és bemutatta volna azt, mustja elkobzásával büntették. A dézsmaállomáson fel kellett mutatni továbbá a szüreti cédulát, ennek hiánya esetén az illető gazda szekerét addig visszatartották az állomáson, amíg el nem hozta azt. A lajtokat, azaz a hordókat, amikben a szekereken szállították a friss szüretet, tilos volt váltogatni.74 1842-ben 10 Ft büntetéssel sújtották azt, aki előzetes bejelentés nélkül váltogatta a lajtokat.75 1837-ben külön kiemelték, hogy aki úgy viszi haza a szüreti termést, hogy előzetesen nem mutatja be a dézsmaállomáson, elkobzásra számítson, a bejelentőt viszont 5 forint konvenciós pénznyi jutalomban részesítik.76 Nyilvánvalóan számos példát látott a tanács korábban, ami erre a külön határozat meghozatalára késztette őket. A bejelentés nélküli elszállítás mellett kellemetlenséget okozott, ha más nevéhez jegyezték be az adott fuvart az állomáson. 1834-ben Joseph Kari és szomszédja, Joseph Mödlhammer neje között történt némi félreértés, miután Kari egyik kocsiját Mödlhammer szüreti cédulájára jegyezték fel, s úgy is jegyzőkönyvezték. A félreértés tisztázását követően a felek kibékültek.77 A szőlőművelés menete Ahogy azt az óbudaiak által nem túlzottan kedvelt jószágigazgató, Franz Xaver Ferberth többször megjegyezte, az óbudaiak legnagyobb kincsüknek a szőlőt tartották, gyerekeiket nyolcéves koruktól nemre való tekintet nélkül már erre tanították,78 de még a 19. század elején is ebből származott a legtöbb hasznuk.79 A kiskorú Sebők Farkas 1751-1752. évre vonatkozó árvaszámadásában a napszámos munkák mellett az alábbi munkálatokat jegyezték fel: májusig kőhordás a szőlőből, venyige szedés, június: első 72 Uo. 73 BFL V.l.a 20. kötet 1842.09.17. Nr. 166. 74 BFL V.l.a 20. kötet 1842.09.17. Nr. 167. 75 BFL V.l.a 20. kötet 1842.09.17. Nr. 167. 76 BFL V.l.a 18. kötet 1837.10.04. Nr. 244. 77 BFL V.l.a 16. kötet 1834.10.25. Nr. 206. Hasonló történt 1813-ban Melis József apjával, ahol ajegyző és a dézsmát felügyelők „az protokolomban az dezma háznál egy lajt mustot többet Írtak", s a jegyző fogadkozása ellenére a hibát 1817-ig nem javították ki. BFL V.l.c 1817.01.16. Melis József panasza Majthényi Károlyhoz. 78 MNL OL E 328 Protocollum 79-80. p. 1772.01.08. 79 „ ...der einzige oder auch sehr kostspielige Weinbau macht ihren einzigen Industrie zweig... " BFL V.l.c Óbuda az uralkodónak, 1812.03.16.
