Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Jogi háttér és a működés keretei
Jogi háttér és a működés keretei 53 Bérlő Éves díj (Ft bécsi pénz) Megjegyzés Abraham Gläsel 5 Hirschl Roth 6 4 Ft-ot fizetett, 2 még hátralék Löbl Isac Bergei 6 4 Ft-ot fizetett, 2 még hátralék David Ber Zilz 4 David Ülle 1 Ft 30 kr negyed évre fizetett Mendel Poll 3 Összesen 141 Ft 30 kr A jegyzőkönyvbe 138 Ft 30 kr lett feljegyezve Idegenek elszállásolása és annak szabályozása Még az olyan kisebb fogadók, mint az óbudaiaké, működésének ismertetésekor sem feledkezhetünk meg az étel- és ital felszolgálása mellett a fogadók másik legfontosabb funkciójáról, az átutazó idegenek elszállásolásáról. A vendégfogadókat részben az különböztette meg az egyszerű kocsmáktól, hogy idegenek elszállásolására alkalmas vendégszobákkal (ez még a nagyobb házakban is csak egy-két szobát jelentett) is el voltak látva, illetve a lovak és a kocsik számára volt istálló, kocsiszín.151 A 18. században, mivel egy idegen akár potenciális veszélyt is jelenthetett a helyi közösségek számára, különösen szigorúan vették a kérdés szabályozását. Az uradalom és a város közötti contractusok többször kimondták, hogy ügyeljenek a gyanús idegenek távol tartására. A Zichy Miklós gróffal kötött 1746. évi szerződésben a bíró engedélyéhez kötötték az idegenek elszállásolását. „Komisz és haszontalan” embereket (böser, und nichts nuziger Leüthe) nem fogadhattak be, aki mégis erre vetemedett, azt a bíró és a tanács 12 forintra, vagy ennek hiányában 100 botütésre büntette.152 1766-tól, az uradalom kamarai tulajdonba vételét követően ezt a kérdést szintén részletesen újraszabályozták. Az 1770-es évektől idegen csak a bíró engedélyével szállhatott meg a városban, ugyan151 Dobrossy 1985. 39. p. Buda szabad királyi városa 1701-ben a vendégfogadókat méretük alapján három osztályba sorolta, a legkisebb legalább három lakószobás és nyolclovas istállóval rendelkezik, a közepesben négy szobát és tizenkét lovas istállót, míg a legnagyobban legalább hat szobát és tizennyolc lovas istállót írtak elő. Géra-Oross-Simon 2015. 1065. sz. regeszta 152 BFL V.l.c Instructio 1746.01.01. 31. pont, Gál 1990. 75. p.
