Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Jogi háttér és a működés keretei
40 Jogi háttér és a működés keretei nyéktől kelljen kóser bort venniük, hanem hozhassanak be maguknak sajátot.123 Panaszuk szerint javadalmuk (beneficium) annyit csökkent a korábbi években, hogy már alig jelentkeznek a kóser bort érintő haszonbérletre, ugyanis sok keresztény „zsidó módra, azaz kóser bort készíttet” (more judaico seu Koscher fieri curent), s azt részben idegen, részben helyi zsidóknak nagy nyereséggel eladja. A keresztények ráadásul állítólag a meghatározott akónkénti 6 kajcárt sem szokták fizetni, sőt, borukat kiárusítják (distrahant), azok pedig, akiknek a kedvezményért (beneficium) adózniuk kell, boruk a pincéjükben marad eladatlanul. Panaszukban ezért szükségszerűnek tartották, hogy a haszonbérlőket ne érje kár, ezért javasolták a magánmérések és adásvételek megszüntetését. Az uradalom fiskálisa meghagyta a haszonbérlőknek, hogy a jövőben a zsidó módra előállított borokért a keresztények is róják le a szokásos 6 krajcárt, s ezt a döntést az úriszék érvényesítse.124 Az úriszéki döntés úgy próbált érvényt szerezni ennek, hogy a szabályt be nem tartóktól akónként 12 krajcár beszedését rendelte el, amelyből 3 krajcár a bejelentőt illette, s ugyanannyi jutott a szegényház javára. Ugyanitt elrendelték, hogy a község írja össze azokat a gazdákat, akiknek a pincéjében már eladott, vagy még saját kóser bora van.125 Valószínűleg az 1791-es vita eredménye egy 1792-re datált összeírás, amely jól mutatja, mennyire „ráálltak” az óbudai gazdák a helyi zsidóság igényeinek kiszolgálására. Az összeírásban harminc gazda szerepel, akik együtt nem kevés, 1332 akónyi kóser bort termeltek meg eladási céllal.126 A keresztény lakosoknál lévő kóser borok 1792. évi összeírása (BFL VI.b Nr. 748.) Név Akó Fertály Heberger, Georg 40 Lucianovics (Luzianowitz), Joseph 27 Hasman, Egwery (?) 40 Weltz, Sebastian 25 Emst, Johann 70 Lintmar, Johann 65 123 A zsidók 1791 februárjában nyújtották be panaszukat, végleges döntés az ügyben novemberben született. BFL V. 1 .b Nr. 668. 1791.02.28., úriszéki ülés Nr. 25. 124 BFL V.l.b Nr. 692. 1791.11.05. úriszéki ülés, Nr. 485. 125 Uo. 126 BFL V.l.b Nr. 748.
