Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
A kocsmák, fogadók, mint politikai megbeszélések és egyéb mindennapi csetepaték, botrányok színterei
A kocsmák, fogadók, mint politikai megbeszélések és egyéb mindennapi...199 Azt, hogy a 19. század közepére mennyire összeszoktak a civilek és a katonák, s ezáltal mennyire csökkent a katonák tekintélye, jól mutatja egy 1841-es eset. Molnár István katona a karácsonyi miséről hazafele menet betért az egyik kocsmába, ahol észrevette, hogy Lindmayer Mátyás és Saager József verekedést kezdeményezett. Molnár megfeddte őket, de a nevezettek, ahelyett, hogy megbékéltek volna, elkezdték szidni Molnárt és feletteseit: „...de eők öszve káromolván nékie mindenét, még azt mertek mondani, hogy a ’ kik a ’ sárga ’sinórokat reá adtak, és a ’ kiket szolgál sem jók, öszve mévelvén nékik mindenüket... Ezek után nem csoda, hogy Gunda Antal katonai biztos azonnal elégtételt kért a sértésért: ,,...a’ hivatalombeli kötelességem azt kivánnya, hogy ezen két Legénynek a ’ meg fenyéttését annyivalis inkább az érdemes Elöljáróktúl kívánom, minthogy a ’ Tekintetes Vármegye ’ Tiszti Karát meg sirtve látom ez által — azt kívánom, hogy az Elöljárók nékem jelentsék, hogy az érdemlett büntetéssel meg váltak é fényéivé? más külömben, azt semmi esetre úgy nem hagyhatván, a' büntetésüket másutt ki eszközlendem. ”31 A fenyegető hangvételű üzenetet követően a tanács jobbnak látta, ha azonnal intézkedik. Másnap már arról értesítették Gundát, hogy a feleket megbékítették.32 Itt is, mint ahogy az előző esetnél is, a tanács egyszerre töltött be fenyítő és mediátori szerepet a felek között. A kocsma, fogadó, mint a közélet fontos színtere korszakunkban utoljára 1844-ben fordul elő a forrásokban, amikor felmerült, hogy a tisztújító közgyűlést a városházán vagy a Korona fogadóban (korona kocsma) tartsák. Az öntudatos városvezetés azonban ettől mereven elzárkózott. A szokatlan kérésen annyira meglepődött a bíró, Gallauner Lőrinc, hogy a döntésben inkább kikérte a tanács véleményét. Az esküdtek, tekintettel a szórakozóhely némiképp dehonesztáló voltára, az alábbi szavakkal utasították el a felvetést: „Részint azon oknál fogva, hogy a’ városház a’ község minden dolgai végzésének helye, részint pedig, hogy a ’ tanács egy korcsmát ha éppen nem illetlen, legalább csabito veszedelmesen beinek tart tisztujjitó-szék tartására - egyhangzólag azt határozta: miszerént a ’ tanács nevében Gallauner L. Biró, Kecskeméthy József és Feley Eduard urak által a ’ Tekintetes Igazgató Úr kéressék meg az említett tisztújító szék a ’ városházbani tartására.”33 Lármázás és szóbeli sértések A fogadókban, kocsmákban előforduló leggyakoribb törvénysértések a mai szemmel nézve kicsinységnek tűnő szóváltások voltak, ahol a kellő mennyiségű ital elfogyasz31 BFL V.l.c Gunda Antal katonai biztos Óbuda elöljáróinak (Óbuda, 1841.12.27.). 32 Uo. 33 BFL V.l.a 21. kötet 1844.01.23.du. Nr. 77. Kisebb településeken ugyanakkor a közbirtokosság rendszerint a helyi kocsmában, fogadóban tartotta gyűléseit. Kiss 1970. 203. p.
