Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)

Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok és egyéb szórakozási formák, szokások

Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok...191

ember volt. Mivel az „ifjúság ilyen tiltott játékokat tanul”, Jetzlnek még külön testi fenyítést is megítéltek.88

A Mókus fogadó csődbe ment bérlője, Holzhäuser Pius 1843. évi leltárában szerepel egy „sárgaréz játék piros és feketéhez”.89 Nem egyértelmű, hogy az utalás a rulettre (korabeli szóval görgösdi, forgattyü) utalt, vagy a rouge et noir, vagy más néven trente et quarante nevű kártyajátékra.90

Az 1838. évi árvízkárokat felmérő iratok között szerepel Kreiss Ferenc ,, Ó Budai Kártya Csináló Mester” levele. Segélykérő levelében leírja, hogy az árvíz miatt feleségével „ tsak úgy maradtam, mint a kisujjam ”, mivel odavesztek kártyaformái, prése, festékei és egyéb eszközei, és munkája újrakezdéséhez kért adományt.91 Eszerint 1838 előtt már megérte egy kártyafestőnek letelepednie Óbudán, és az árvizet követően is biztos megélhetésre számított itteni vevőkörétől.

A meg nem engedett hazárdjátékok 1848 után váltak igazán népszerűvé, különösen a hajógyári munkások körében, noha a tanács időről időre kimondta annak tiltott voltát.92

88 BFL V.l.a9. kötet 1803.06.11. Nr. 156.

89 „Ein messingenes Spiel zur roth und schwarz. ” BFL V.l.bNr. 3607. Flolzhauser Pius, a Mókus fogadó bérlőjének leltára, 1843.03.21.

90 A két játékról, valamint az ún. „rouge et noir-asztal”-ról ld. A játék. In: Társalkodó, 2. évi. 93. sz. 1833.11.20. 370-371. p., Nemzeti Újság, 39. évf. 44. sz. 1844.06.01. 352. p.

91 Kreiss Ferenc kérvénye dubravitzai Dubraviczky Simonhoz, Pest vármegye alispánjához. BFL V.l.b s.d. Nr. 58.

92 1866-ban pl. külön kitérnek a hazárdjátékot „tűrő korcsmárosok” erélyes megfenyítésére. BFL V.l.a 39. kötet 1866.11.07. Nr. 3775.