Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Jogi háttér és a működés keretei
Jogi háttér és a működés keretei 17 uradalom számára azzal a szándékkal, hogy a bérleti díjak csökkentését vagy hátralékaik fizetési határidejének kitolását elérjék vele, és amit, annak plasztikus leírása miatt, érdemes részletesebben is ismertetnünk.29 A levél szerint a házak, fogadók összedőltek - borban és egyéb tárgyakban, bútorokban kár keletkezett, a fogadók működéséhez szükséges dolgok menthetetlenül (ohne Rettung) tönkrementek, vagy a ház temette maga alá azokat, vagy másféleképpen váltak használhatatlanná. A házatlan zselléreknek gyakorlatilag mindenük odalett (ihr ganzes Haab und Gut eingebüßt haben). A fizetést tovább nehezítette „ebben a különösen gyászos időben” (diese höchst-traurige Epoche), hogy az elmúlt négy évben még a szüret sem volt jó, noha az biztosítaná a helyiek többségének a megélhetést. Általános a pénztelenség, mivel az árvíz által károsodott házak nagy része még 1839 elején is romos állapotban volt (die eingestürzte Häuser gröstentheils auch jetzt noch in ihrem Schutte liegen). Akik elkezdték otthonuk újjáépítését, azt vagy magánpénzből tették, magas kamattal, vagy előleget kaptak valamilyen alapból, de alig bírták pontosan fizetni a részleteket. A kérvény valószínűleg nem hatotta meg különösebben a jószágigazgatóságot, mivel az 1840-es évek szerződéseiben szigorítások figyelhetők meg. Egyrészt rövidült a bérleti idő (1843-ban például csak egy évre kötöttek szerződést az óbudaiakkal), kimondták, hogy a bérleti díjat nem engedik el, s végül, hogy a bérleti díj kifizetéséért az egész közösség felel.30 1847-ben a jelek szerint ismét fizetőképessé vált Óbuda, már három évre kötött szerződést a város és az uradalom, míg a haszonbérlet díját felemelték évi 14 000 Ft konvenciós pénzre. Fizetésképtelenség esetén 15 napos felmondási határidőt szabtak meg, és ismét kimondták, hogy minden óbudai felelős a díj megadásáért, egy esetleges jogi eljárás díjai is a községet terhelnék. A(z illegális) konkurencia felszámolásában azonban az uradalom segítségéről biztosította Óbudát: idegen bort és szeszt nem lehetett behozni és kimérni, azt szabadon elkobozhatták - kivéve a kóser bort és szeszt, amelyért a helyi zsidók akónként 10 krajcár accisát fizettek. A bérleti szerződés korábban kialakult feltételei ugyanakkor (fél éves szabad bormérés, a fogadók albérletbe adásának módja, javítandók elkülönítése stb.) változatlanok maradtak.31 A vendéglátás egyéb helyi szabályozásai Az uradalom és a város között kötött szerződéseken túl Óbuda tanácsa részletesebben szabályozta a fogadók és magán bormérések működési feltételeit. 1755-ben példá29 A levelet Id. BFL V. 1 .v 1839.02.08. 30 A bérleti díj viszont minimálisan csökkent, 12000 Ft lett. BFL V.l.b Nr. 3849. 1843.04.09. 31 BFL V.l.b Nr. 3847. 1847.03.31., a Magyar Királyi Udvari Kamara jóváhagyta: 1847.04.14., a szerződés nem sokkal korábbi, egy évre (1847.02.01-1848.01.31.) írt változatát ugyanezekkel a pontokkal ld. BFL V.l.b Nr. 4017. 1847.01.21. (a Magyar Királyi Udvari Kamara aláírta: 1847.02.03.).
