Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok és egyéb szórakozási formák, szokások
Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok... 177 Tekézés A teke vagy kugli36 népszerű játék volt, a német ajkú lakosság hozhatta be magával.37 Noha a korabeli megfogalmazás nem egyértelmű, a bérelt fogadókban valószínűleg leginkább a „hagyományos”, gurítós változatát lehetett játszani.38 Erre utal a Kugelstatt, Kegelstatt megnevezés, ami feltételezi, hogy a nagyobb helyigényű játékról van szó. Először egy 1763-as bejegyzésben említik, amikor a város tekintélyes ácsmestere, a sok középületen dolgozó Fideli Brem bepanaszolta Johann Baumeister éjjeliőrt, amiért a Vogl fogadóban lévő tekepályán (Kugel stat) játék közben összevesztek, s utóbbi erre megverte az ácsot.39 Az 1770-es években már a község egyik fogadójában is bizonyosan volt külön tekepálya.40 A fogadók bérlésére vonatkozó szerződésekben 1789-ben jelenik meg a tekepályákra vonatkozó kitétel. A város - a kifőzde jogával együtt - engedélyezte a bérlőnek, hogy tekepályát alakítson ki a fogadóban, ugyanakkor mindenki másnak megtiltotta ezt, s a fogadóst szerződése nem jogosította fel arra, hogy a tekepályát a fogadó helyett máshol üzemeltesse.41 1812-től a sorházban is engedélyezték tekepálya létesítését.42 1821-ben a fogadóbérlők kérvényezték a tanácsnál, hogy a tekepályák létesítése (továbbá az idegenek elszállásolása és az éttermi jelleg) kizárólag náluk legyen engedélyezett, mindenki másnak pedig tiltsák meg azt, ami azt jelenti, hogy ekkor már bizonyosan magánházakban is létesítettek tekepályákat. A tanács támogatta kérésüket, azzal a feltétellel ugyanakkor, hogy a bérleti díjakat pontosan fizessék, és ne kérjenek 36 A tekéről ld. pl. SÁNDOR István: Sokféle 10. A' Magyar Nyelvet és Szókat illető Jegyzetim. Becs, 1801. 66. p. 37 A játék szabályait és variációit ld. Neuestes Spielbuch 1805. 370-372. p. Ugyanitt jellegzetes német játékként mutatják be a tekét (Das gewöhnliche deutsche Kegelspiel). Egy 19. század közepi miskolci példát kávéház udvarán kialakított kuglipályára ld. Dobrossy 1985. 43. p. 38 Egy 1780-as útleírásban a svájci Andreas Schäfer különböző tekejátékokat sorol fel. A lengőtekét női játéknak nevezi, de játszották a tekét vizes pályán is, üreges bábukkal, mesterséges dombocskán (a la guerre, ahol a domb tetején lévő két bábut kellett eltalálni), dobálhatták könnyen mozgatható gyűrűvel (Ringspiel) stb. Schäfer 1780. 40-41. p. 39 A játékban az éjjeliőr nyert, aki erre elvett 1 krajcárt az ácstól, Brem azonban a Baumeisteréhez „hasonló erőszakkal” visszavette azt, ekkor tört ki a verekedés. Az éjjeliőrt az erőszak miatt 20 ütésre ítélték. BFL V.l.a 5. kötet 1763.10.15. 40 A községi fogadós, ifj. Georg Liegl bepanaszolta szolgálóját, Elisabetha Scherhauffent, miután némi garast és egy női gyűszűt talált nála, amiket a fogadó tekepályájánál, egy falon lévő lyukba rejtett (bey der Köglstadt in einen Mauerloch). A szolgálólány bűnösségét nem tudták bizonyítani, ezért az ügy a két fél megegyezésével zárult. BFL V.l.a 5. kötet 1778.06.06. 1789-ben az újlaki Franz Hirt és az óbudai molnármester, Johann Mayer - amint az gyakran elő szokott fordulni - tekézés közben (bey einer Gelegenheit da Kägll geschoben) összeveszett és szidalmazta egymást. A jegyzőkönyv sajnos nem említi, hogy melyik fogadóban történt az eset. BFL V. 1 ,a 6. kötet 1789.06.13. 41 BFL V.l.v 1789.03.16-i szerződések (8. pont utáni betoldás). 1793.09.01., 1807.09.10-i szerződések (3 .pont) stb. A szerződésekben a többieket a Nachbar szóval említik, itt azonban nem a szomszédokat, hanem általános értelemben, a helyi lakosságot értik alatta. 42 BFL V.l.v 1812.05.01., szerződés a város és Joseph Englhart budai serfőző között.
