Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok és egyéb szórakozási formák, szokások
Társasági élet, szórakozás: szerencsejátékok, zene, tánc, mulatságok... 171 tásra és a dohányzásra, az ebből adódó károkért ő tartozott felelősséggel, ilyen esetben akár jóvátétel fizetésére is kötelezhették.12 A félelmek nem voltak alaptalanok, hiszen 1811-ben a teljesen leégett sörház újjáépítése óriási terheket rótt a városra, de 1838- ban a Korona fogadóban kitört tűz is különösen nagy veszteséget jelenthetett volna a település számára. Zenés mulatságok Bizonyos, hogy a kezdetektől fogva tartottak Óbudán is zenés mulatságokat, különösen nagyobb ünnepek (farsang, Szent Péter és Pál napi búcsú) alkalmával, ezekről azonban kevés forrással rendelkezünk. 1787-ben már részletesen szabályozta a tanács a mulatságok menetét. Eszerint, „a legújabb rendészeti rendelkezések” alapján a fogadókban legkésőbb este 9-ig, vasárnaponként este 10-ig lehetett játszani. A városi bíróságnak őrökkel (Patroullen) kellett ellenőriznie ennek betartását, s amennyiben a fogadókban este 9 vagy 10 után is zenét találtak, azt le kellett állítaniuk, a renitens fogadóst pedig áristomba vitték.13 A fogadók nem tartottak külön zenészt, megállapodás alapján vették fel őket az adott időszakra.14 Az 1780-as években állítólag a közelebbről nem ismert, „Fehér Galambhoz” címzett fogadóban (bei der weißen Tauben) az eredetileg mészárosnak tanult, ausztriai származású Matthias Spitzauer amellett, hogy mindenes háziszolgaként dolgozott, alkalmanként gitármuzsikával is szórakoztatta a vendégeket (als Hausknecht in Diensten gestanden, auch die Klampferei getrieben haben)}5 A Korona fogadó nagy, orchestrával ellátott bálterme mellett a kisebb fogadókban is külön helyet biztosítottak a zenészeknek, így a Voglben 1837-ben.16 A zeneszolgáltatás (akár háttérzeneként vagy tánczeneként) jogi és minőségi különbséget jelentett az egyszerű italmérésekhez képest, ezért próbálta mind az uradalom, 12 A tűz megelőzésének fontossága már az 1786-os szerződésekben is szerepelt. Először a Vogl bérleti szerződésében tüntették fel kifejezetten a dohányzást. BFL V. 1 .v 1807.01.31. 13 A tanácsnak az ekkor még új szabályozást ki kellett hirdetnie. A szabályozás egy, a Mókus fogadóban zenés mulatság idején történt lopás kivizsgálását tárgyaló iratban szerepel. BFL V. 1 .b Nr. 510. 1787.07.27. A Jászkun Kerület nagyjából ezzel egyidőben keletkezett szabályozásában külön kitételként szerepel, hogy a háromhavi szabad italmérés idején a lakosok nem tarthattak külön muzsikust, a zenés szórakoztatás kifejezetten a kocsmák, fogadók privilégiuma volt még ekkor is. A tanács szövege alapján ugyanez volt ekkor a helyzet Óbudán is. A Jászkun Kerület szabályozását a kurtakocsmákról (Jászberény, 1785.09.09.) ld. Szilágyi 1995. 74—77. p. 14 Mint 1833-ban a zsidó Ellingert, aki bepanaszolta a farsang idejére őt felvevő (vagy inkább kiközvetítő) pincért, amiért a megállapodott összeghez képest kevesebb pénzt fizetett neki, s helyette más zenészt alkalmaztak. A tanács egyébként Ellingemek adott igazat és kötelezték a meg nem nevezett pincért a hiányzó összeg megadására. BFL V.l.a 16. kötet 1833.03.05. Nr. 97. 15 Az adat egy 1798-as adatkérésben szerepel, Spitzauer állítólag 1785-1786 körül hunyt el. BFL V.l.c 1798.02.26. 16 BFL V.l.v 1837.02.04. A leltár külön zenészpultot (Ein Musicanten-Pult) említ.
