Simon Katalin: A kocsmáktól a fogadókig. A vendéglátás keretei és története Óbudán 1848-ig - Várostörténeti tanulmányok 16. (Budapest, 2020)
Az egyes fogadók karaktere, jelentősége
Az egyes fogadók karaktere, jelentősége 127 (alatta a pince 70 akó bornak), mögötte még egy szoba, spájz, balra konyha és a fogadós lakása, hátul még egy helyiség.118 Gföller szerint jó anyagból épült, cseréptetős épület volt, de deszkázatát gyakran kellett javítani, mivel a hegyoldalban erős szélnek volt kitéve.119 A fogadót II. József alatt szüntették meg.120 Gál Éva szerint azért zárt be 1785 körül, mert nem volt jövedelmező, valójában az épületet a Kiscellben letelepedő katonaságnak szánták.121 II. József 1785. január 3-án elrendelte a fogadó átadását a kamarától a katonaságnak, kaszárnya vagy raktár céljára,122 ennek ellenére az uradalom még bérbe adta a városnak 1785. február 3-án. Októberben állítólag már jó ideje nem üzemelt.123 Az épület ma is áll. Mai cím: Doberdó út. A téglaégetőnél lévő kocsma 1750-1770 körül említik, a kiscelli domb lábánál, az 1736-ban létesült téglaégetőnél állt. 1774-ben egyszerű téglány alakú épület, közepén bejárattal a konyhába, kétoldalán a téglaégető lakásával, valamint egy vendégszobával, amely alatt 30 akó bort tudtak a pincében tárolni.124 1785-ben a téglaégető munkásai mellett a kiscelli kaszárnya átépítésén dolgozók közül került ki a közönsége.125 1792-ben együtt adták bérbe a téglaégetőt és a mellette lévő kocsmát, bor- és sörmérés, égetett szesz árusításának jogával. A fogadó ekkor egyszerű, kétszobás, konyhás ház, padlással és pincével. A bérlet részét képezte a berendezést alkotó egy asztal és négy pad. A ház mellett egy istálló és egy kocsiszín volt.126 Gál Éva szerint az 1780-as évek vége felé megszűnt,127 azonban még az 1830-as évekből is van adat működésére.128 Valószínűleg azért jutott erre a következtetésre, mert Óbuda tanácsa 1785-ben kérvényezte a Helytartótanácstól a két uradalomtól bérelt fogadó bérleti díjának elengedését. A trinitárius kolostor lábánál lévő Trauben (Szőlőfürt) fogadót február 3-án évi 306 Ft 42 kr-ért vették bérbe, időközben azonban itt teljesen beszüntették a bormérést, mivel lefoglalták katonai célokra. A téglaégetőnél 118 MNL OL T 1 Nr. 182/1-2. 119 Rostás 2005. 28. p. 120 Gál 1979. 130-131. p.; Gál 2004. 268. p.; Rostás 2005. 28. p. 121 Gál 1990. 62. p. 122 Rostás 2005. 10., 14-15. p. 123 BFLV.l.c 1785.10.30. 124 MNL OL T 1 Nr. 176/1-2. 125 BFLV.l.c 1785.10.30. 126 BFLV.l.v 1792.02.01. 127 Gál 1979. 130-131. p.; Gál 1990. 62. p. 128 a' tégla-kemenczénél levő korcsma, Jelenkor 1835. 4. évf. Értesítő, Hazai ’s Külföldi Tudósítások, 1835.05.23. 1. félév 42. sz. 1836-ban megvolt, de az uradalom valamiért nem számította a bérbe adandó fogadók közé, a község kérvényezte ennek is további bérbe vételét. BFL V. 1 .c 1836.11. (27.?)
