Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
I. Az öröklött város - Bérházvilág 1970-ben. Egy belső-erzsébetvárosi ház társadalma és lakásviszonyai
Bérházvilág 1970-ben. Egy belső-erzsébetvárosi ház... 65 A lakók megoszlása életkor szerint 3. táblázat Születési év Az ebben az évben született lakók száma A ház lakóinak százalékában (kerekítve) 1880-1900 (1970-ben 70-90 éves) 12 12% 1901-1910 (1970-ben 60-69 éves) 21 21% 1911-1920 (1970-ben 50-59 éves) 11 11% 1921-1930 (1970-ben 40^19 éves) 16 16% 1931-1940 (1970-ben 30-39 éves) 6 6% 1941-1950 (1970-ben 20-29 éves) 20 20% 1951-1960 (1970-ben 10-19 éves) 7 7% 1961-1970 (1970-ben 0-9 éves) 5 5 % Összesen 98 100% Azon viszont nincs mit csodálkozni, hogy az 1960-as évek második felében az itt tárgyalt Klauzál téri házban nem dühöngött a gyermekvállalási kedv. Az az öt, 0 és 5 év közötti kisgyermek, akit 1970-ben a házban összeírtak, eléggé szűkös körülmények között élt: ketten ugyanabban a háromszobás lakásban, hármas társbérletben laktak kilenced magukkal, és a jelek szerint mindkettejüket egyedül nevelte az édesanyjuk; a többi három pedig egy-egy szoba-konyhás lakásban lakott szüleivel (illetve egyedülálló anyjával) és nagyszüleivel. Egy esetben a kisgyermek és szülei egy idős főbérlővel osztoztak az egyetlen szobán. Más oldalról értelmezve: az ifjú házasok valószínűleg elhalasztották a gyermekvállalást addig, amíg saját lakásba nem tudtak költözni; első gyermeküket még esetleg vállalták ilyen körülmények között, de a másodikkal mindenképp vártak addig, amíg lakásigénylés révén megfelelőbb lakáshoz nem jutottak, nagy valószínűséggel Budapest valamelyik újabb építésű városrészében. A ház lakóinak közel 70%-a első generációs budapesti; a ház lakói közül csak 30 (30%) született a fővárosban. Ha megnézzük az utóbbi csoport családi állapot szerinti összetételét, jól látszik, hogy a budapesti születésűek 2/3-a nőtlen, illetve hajadon; nagy részük 1 és 30 év közötti, és a házban lakók gyermeke, vagy fiatal albérlő. A házban élő családokra leginkább jellemző minta tehát az, hogy a szülők vidéken születtek (vagy legalább egyikük vidéki), gyermekeik viszont már Budapesten. Az idősebb korosztályokhoz tartozó, eredetileg vidéken született lakók körében gyakori, hogy mind a férfiak, mind a nők fiatalon kerültek a fővárosba, a személyi ív adataiból kikövetkeztethető-
