Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)

III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - „A másik Bécs”. Az osztrák századforduló változó képe a Schorske utáni történetírásban

A „másik Bécs”: az osztrák századforduló változó képe...

211

azonban igen nagyok a különbségek, hogy ki mennyire alaposan tárgyalja ezt az időszakot, és főleg hogy ki mennyire kritikusan viszonyul a Hitlertől eredő kijelentésekhez, ami Hamann számára kardinális kérdés.

E helyt csak legismertebb életrajzírók közül említünk néhányat. Allan Bullock például nagyon kevés forráskritikával kezelte a bécsi korszakot, és könyvének34 e részét gyakorlatilag kizárólag a magától Hitlertől származó információkra építette; a kor és a miliő jellemzésének aránylag kevés figyelmet szentelt. Wemer Maser művének35 harmadik, Künstler und Architekt című fejezetében foglalkozik Hitler bécsi korszakával. Masert főként az érdekli, hogy Bécsben zátonyra futott művészi és építészi ambíciói hogyan motiválták Hitlert később, akkor, amikor már megvolt a hatalma és megvoltak az eszközei, hogy ezeket az ambíciókat kiélhesse; hogyan akarta utólag igazolni, mi mindenre is képes ő, és hogy a bécsi felvételi elutasítás mennyire hibás volt annak idején. Maser ír Hitler építészet iránti élénk érdeklődéséről, valamint a színház iránti rajongásáról is.36 Egy alapvető kérdésben azonban eltér Hamanntól. Maser elfogadja a Hitler által a Mein Kampfoan megfogalmazott állítást, miszerint világképe ott, Bécsben alakult ki: „Ebben az időben alakult ki az a világképem és világnézetem, mely jelenlegi ténykedésem gránit alapzatává vált”37, idézi Hitlertől. S a diktátor motivációit kommentálva hozzáteszi: „1907/8 szeptembere óta táplálja ... [Hitler ] a Habsburg Monarchia fővárosa és annak tarka nemzetiségi mozaikja elleni gyűlöletét, minthogyha ezek a különféle népcsoportok tehetnének arról, hogy nem sikerült neki az, amit illúziókkal teli gyerekként, apja akarata ellenére elhatározott.38 A „gránit alapzatról” szóló kitétel Joachim Fest számára is olyan fontosnak bizonyult, hogy Hitler-életrajza39 egyik, Bécs- ről szóló fejezetének ezt a címet adta. Maserhez hasonlóan ő is komolyan vette Hitler kijelentését, és a bécsi környezetnek ennek megfelelően nagy teret szentelt. A tételt magát, azaz hogy a későbbről ismert Weltanschauung már Bécsben kialakult, Joachim Fest is vallotta.

Hamann két legfontosabb előzménye azonban két olyan történész, akik mindketten egész könyvet írtak Hitler Bécsben töltött ifjúságáról. Egyikük, Franz Jetzinger40 Hamannak is fontos másodlagos forrása, mert ő volt az első, aki bizonyos korai Hitler- dokumentumokat (például Hitler bécsi korszakából származó leveleket, képeslapokat)

34 Bullock 1952.

35 Maser 1971.

36 MASER 1971. 106-107. p.

37 ,In dieser Zeit’, sagt er in Mein Kampf,, bildete sich mir ein Weltbild und eine Weltanschauung, die zum granitenen Fundament meines derzeitigen Handelns wurden’ „. Idézi: MASER 1971. 90. p.

38 „Seit September 1907/08 nährt und artikuliert er seinen Haß gegen der Hauptstadt der Donaumonarchie mit ihnen bunt zusammengewürfelten Völkerschaften, als ob sie Schuld daran sei, dass ihm nicht gelungen ist, was er sich schon als Kind voller Illusionen gegen den Willen seines Vaters vorgenommen hat.” MASER 1971. 90. p.

39 FEST 1973.

40 Jetzinger 1956.