Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - A várostörténet intézményesülése és oktatása Magyarországon a rendszerváltozástól napjainkig
A várostörténet intézményesülése és oktatása Magyarországon... 187 ra is sor került, melyek keretében építészettörténészek, várostörténészek kalauzolták a nagyközönséget, bemutatva az érdeklődőknek Budapest valamelyik kevéssé ismert, de történetileg érdekes épületét, helyszínét, objektumát. A 2000-es évek elején gyakran előfordult, hogy ezeken a sétákon a programfüzetekben meghirdetett helyeken és időpontokban laikus érdeklődők tucatjai bukkantak fel, esetenként pedig a hallgatóság száma a százat is megközelítette. 2010-ben, egy új kezdeményezés nyomán indult útjára az eleinte az Open Society Archives (OSA), majd a Kortárs Építészeti Központ (KÉK) által szervezett „100 éves házak” program, amelynek célja az, hogy az adott évben megépülésük 100. éves jubileumát „ünneplő” budapesti lakó- és középületeket a közönség megismerhesse. Ilyenkor ezek a házak nyitva állnak a nagyközönség előtt, és lehetségessé válik azok bejárása. 2010-ben és 2011-ben, a jól szervezett reklámnak is köszönhetően, váratlanul nagy érdeklődés mutatkozott e program iránt; volt olyan száz éves ház, ahol a nagyközönség szó szerint sorban állt azért, hogy - az egyébként nem különösebben nevezetes - lakóépületet megtekinthesse. Nagyon valószínű, hogy a Budapest múltja, építészettörténete, az egyes városrészek helytörténete iránt érdeklődő „városrajongók” köreiből került ki a Budapesti Negyed-típusú folyóiratok olvasótáborának legalább egy része. A Budapesti Negyed számai egyébként mindig tematikus jellegűek voltak; egy-egy tanulmánykötetként is felfogható negyedéves szám olyan témák köré épült, mint például a multikulturális város etnikai csoportjai, a várostervezés, a bűnözés, egy-egy olyan író, akinek életművében Budapest mint téma hangsúlyos szerepet kapott stb. Volt olyan tematikus szám is, például az 1999-2000-ben megjelent Nagyvárosi szegénység című szám, nem Budapesttel, hanem Észak-Amerika nagyvárosaival is foglalkozott, vagy az 2007-ben megjelent, Amszterdamról szóló kötet. Sajnos a közel két évtizeden át sikeresen működő Budapesti Negyed 2010 óta nem jelenik meg többé; Budapest Főváros vezetése költségvetési problémákra hivatkozva megvonta a támogatást az addig általa finanszírozott folyóirattól. Egyidejűleg a szélesebb közönségnek szánt Budapest című lap megjelentetését is beszüntette.8 Az URBS Magyar Várostörténeti Évkönyv egészen új kezdeményezés; évente megjelenő kötetei közül az első 2006-ban látott napvilágot. Noha a köteteket Budapest Főváros Levéltára adja ki és terjeszti, és a szerkesztőgárda egy része is a BFL történészlevéltáros munkatársai közül kerül ki, a folyóirat nem Budapest történetére fókuszál, hanem olyan tágabb értelemben vett várostörténeti periodika kíván lenni, amely összehozza a várostörténet különféle kutatási területeit, és számos várost, valamint történeti korszakot lefed. Az URBS a szakterület nemzetközi fejleményeit is szorosan követi. Magas színvonalú és bőséges könyvismertetési rovata rendszeresen közöl recenziókat külföldön megjelent monográfiákról és kötetekről (jó érzékkel választva ki a nemzet8 Az utóbbi, azaz a Budapest című lap később újraindult.
