Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - Erzsébetvárosi legendák. Az interjúk haszna a várostörténetben
174 Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, histográfia Az 1945 utáni korszak kapcsán nemcsak a városrész mindennapjai érdemelnek figyelmet, hanem az akkori élet egy sajátos aspektusa is: a lakásviszonyok és az emberek ezzel összefüggő hányattatásai. Az interjúk révén mintegy alulnézetből tárul fel a Rákosi- és Kádár-korszak város- és szociálpolitikája: a lakáshelyzet, a lakáskiutalások, a társbérletesítés, valamint a lakóházkarbantartás és -felújítás a bérházas negyedekben — mindez a lakók szemszögéből. A témákat, illetve példákat hosszan lehetne tovább sorolni. Egy fontos tanulság azonban az eddigi idézetek alapján is leszűrhető. A már meglévő történeti interjúk egyik lehetséges haszna az, hogy orientálják a történészt a továbbiak készítésénél: minél több interjú készül, annál jobban kidomborodnak a visszatérő motívumok. A legendák képzésében, amint azt az erzsébetvárosiak narratívái jól mutatják, a régi lakosok a legjobbak, legyen szó gettótemetőről, bandaháborúkról vagy rocktörténelemről; őálta- luk követhetők leginkább nyomon a környék sorsának változásai. A közelmúlt és a jelen az interjúk tükrében A közelmúlt, konkrétan a rendszerváltás óta eltelt két évtized kutatásában és a jelenlegi viszonyok feltérképezésében ugyancsak gyümölcsözőnek bizonyult az interjú-módszer használata. Munkám közben világossá vált, hogy az ún. történeti interjúk időhatárát lehetetlen és értelmetlen egy önkényesen kiválasztott évnél (például 1990-nél) meghúzni. A múlt és a jelen nem választható szét élesen, hiszen az élettörténetek nem állnak meg egy-egy korszakfordulónál; a múltbeli történetekre egyébként sem csak „történeti” forrásértékük miatt van szükség, hanem azért is, hogy a jelenbeli viszonyok érthetőbbé váljanak általuk. Ezen a ponton meglehetősen nehéz elválasztani egymástól a város- történetet és a városszociológiát. Még módszertani értelemben is, hiszen a városszociológusok által a helyi lakosokkal készített ún. mélyinterjúk és a várostörténész által készített interjúk számos vonásukban hasonlíthatnak egymásra.32 A városszociológiai interjúk célja általában az, hogy a statisztikailag elemezhető anyagot kiegészítendő kvalitatív módon is jellemezzék a környéket és lakóit (társadalmi összetétel, életkori összetétel, lakásmobilitás stb.); a központi kérdés itt is gyakran a lakóhelyhez való viszony. 2005-ben készült például a Studio Metropolitana Kht. megbízásából egy kutatás a Belső-Erzsébetváros társadalmáról és arról, hogy hogyan 32 Jelzésértékű, hogy a várostörténészek az utóbbi években előszeretettel helyezik el magukat a tágabb, jelenkori vonatkozásokat - szociológiát, városi antropológiát, urbanisztikát - is magában foglaló urban studies zászlaja alatt: egy Nagy-Britanniában, az Ashgate könyvkiadónál megjelent várostörténeti könyvsorozat sorozatcime például nem urban history, hanem historical urban studies. Egyik, Richard Rodger és Johanna Herbert által szerkesztett kötetét jelen tanulmányban magam is hivatkozom. A több mint egy évtizede megjelenő kötetek bemutatására, áttekintésére Id.: DOYLE 2009. 498-512.
