Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - Erzsébetvárosi legendák. Az interjúk haszna a várostörténetben
168 Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, histográfia Három barát az Akácfa utca 57. előtt az 1970-es években Fotó: FORTEPAN lentmondásos folyamat volt, mely nagy vitákat váltott ki a közvéleményben. A 2000-es évek közepén feloldhatatlannak látszottak az ellentétek az örökségvédő civil szervezetek, a műemlékvédelmi hatóságok és a kerületi önkormányzat között. Míg az előbbiek az építészeti örökség, a városrész arculata feltétlen védelmében léptek fel, az utóbbi inkább azon fáradozott, hogy ingatlan-befektetőket vonzzon a kerületbe - bármilyen áron. És bár a városrész átfogó rehabilitációja mindmáig nem valósult meg, az örökségvédelem körüli viták, valamint a kerület vezetését érintő, országos visszhangot kiváltó ingatlanpanamák ráirányították a közfigyelmet Budapest VII. kerületére. A Belső-Erzsébetváros iránt a közelmúltban feltámadt érdeklődésről tanúskodnak tehát a környékkel kapcsolatos történeti kutatások, köztük interjúk is.16 Ezek egy részét én munkám során forrásként és egyben kiindulópontként is használtam.17 Érdemes e 16 Ld. például KEMÉNY 2009. 17 MATERN 2009. Az ebben feldolgozott interjúkhoz az interjúkészítők belső-erzsébetvárosi lakosokat kerestek meg, elsősorban idősebbeket, és arról kérdezték őket, hogy milyen volt lakóhelyük világa 50, 60, 70 évvel ezelőtt. Az interjúrészieteket Mátém Éva szerkesztette tematikus egységekbe; az általa adott címre szándékosan rímel a jelen tanulmány cime. Az interjúblokkban szereplő interjúszöveg-részletek alapvetően forrásközlésként, ill. nyersanyagként foghatók fel, hiszen elemzés nem kíséri őket, csak a szerkesztő összekötő szövege; az adatközlők paramétereiről nem derül ki több, mint ami az interjúidézetekben szerepel. Bőven nyílik tehát tere a történészi értelmezésnek.
