Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
III. Várostörténeti műhelytanulmányok: módszer, oktatás, historiográfia - Erzsébetvárosi legendák. Az interjúk haszna a várostörténetben
Erzsébetvárosi legendák. Az interjúk haszna a várostörténetben 167 Ezek az emlékek olyannyira a helyi tudás, legendárium részeivé váltak, hogy adott esetben fiatalabb interjúalany is felidézi a fenti képeket - például a vásárcsarnokban halomba rakott halottak képét -, olyan helyi lakos, akik életkoránál fogva nem lehetett szemtanú, korábban nem a környéken élt, nem éltek itt hozzátartozói sem, és aki maga nem zsidó származású.13 A súlyos emlékek feldolgozásának lélektana azonban ennél kiszámíthatatlanabb. A környékkel szembeni, a fentiek fényében érthető távolságtartásnak épp az ellenkezőjéről számoltak be egy másik interjú alanyai, a Klauzál téren 2009 óta működő könyvesbolt és galéria munkatársa és üzletvezetője (mindketten 30 év alattiak). F. O.: És van egyfajta gettónosztalgia is. Idős emberek bejönnek a boltba, vagy itt állnak a bolt előtt, és [...] emlékeznek a gettóra. Ezért jönnek a Klauzál térre. Holokauszt-nosztalgia. SZ. E.: Ők ma hol laknak? Messze költöztek innen? F. O., V. GY.: Nem feltétlenül. Van egy bácsi, aki a Terézvárosban lakik, onnan jön ide mindig vissza a térre. SZ.E.: Ez azért nekem elég meglepő. Az ember azt gondolná, hogy pont az ilyen emlékek miatt kerülik ezt a helyet a túlélők. F. O.: Valahogy fontos nekik, hogy újra átéljék ezeket a dolgokat. Lehet, hogy azért fontos nekik, hogy emlékezzenek, mert ilyen idősek. Tudod... „köszönet az életért”.14 V. GY.: A furcsa az, hogy az öregek ma sokkal többet beszélnek erről, mint azelőtt. A szüléink korosztályával nem beszéltek, velünk, az unokákkal meg igen. A nyolcvanöt évesek velünk beszélik meg a múltjukat. F. O.: Ma egyáltalán sokkal inkább szokás beszélni a traumákról.”15 Történeti interjúk helyi lakosokkal A kimondottan zsidó életútinterjúkoz képest sok tekintetben más jellegűek azok az interjúk, amelyek belső-erzsébetvárosi lakosokkal készültek, hiszen a kérdések itt elsősorban a lakóhely körül forogtak. Ezek az interjúk összefügghetnek azzal, hogy az elmúlt tíz-tizenöt évben jelentősen megélénkült az érdeklődés Pest úgynevezett régi zsidónegyede iránt, és reflektorfénybe került az örökségvédelem és a városrehabilitáció kérdése. A Belső-Erzsébetváros egyes részeinek (például a Holló utcának) átépülése el13 Interjú A. P.-val és L. D.-val. 2011. január 25. 14 Utalás egy közelmúltban megjelent visszaemlékezésre. Ld. MAGYAR 2008. 15 Interjú V. Gy.-vel és F. O.-val. 2011. márc. 11.
