Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
II. Város, kultúra, közösségek - Bajban ismerszik meg… Keresztény-zsidó együttélés a budapesti Klauzál téren 1938 és 1945 között
152 Város, kultúra, közösségek Az első gettósítási rendeletet azonban néhány napon belül alaposan felülvizsgálták. Ahogyan Tim Cole kutatásai során kimutatta, széles körű lakossági tiltakozás és háztulajdonosi petíciók eredményeként számos, sárga csillagosként megjelölt házat töröltek a listáról, számos, addig kihagyott lakóépületet pedig felvettek a listára június 16-a és 22-e között. A fővárosi hatóságokat elárasztották az 1944. június 16-i gettósítási rendelet miatti kérelmek: voltak köztük keresztény kérelmezők éppúgy, mint zsidó kérelmezők és vegyes házasságban élő kérelmezők.38 A kérelmek hátterében a legkülönfélébb okok húzódtak meg: legtöbbször zsidónak nem minősülő tulajdonosok fordultak a hatóságokhoz, hogy levetessék házukat a listáról; nem zsidó bérlők azt kérelmezték, hadd maradhassanak otthonaikban (a koncepció első verziója szerint a nem zsidóknak ki kellett volna költözniük a csillagos házakból); végül a zsidó kérelmezők azért folyamodtak, hogy a költözés elkerülése érdekében akkori házukat nyilvánítsák csillagos házzá. Június 22-én újabb polgármesteri rendelet jelent meg a Fővárosi Közlönyben, amely további házakkal bővítette a június 16-i listát, ugyanakkor törölt is róla jó néhányat. A tiltakozások és kérelmek nyomán jelentősen átalakult a házak listája, és új végrehajtási rend is született a „vegyes” házakkal kapcsolatban: a keresztény lakosoknak lehetősége nyílt megtartani lakásaikat akkor is, ha azok csillagos házban voltak megtalálhatók; zsidók azonban nem maradhattak nem csillagos házban június 22-ét követően.39 Ami a Klauzál teret illeti, a június 22-i rendelet három további házzal bővítette a meglévő csillagos házak sorát: az 5-ös, a 15-ös és a 16-os számú házzal (lásd a 2. ábrát). Vagyis a tér házainak a felét nyilvánították csillagos házzá; ez nagyon magas számarány még a VII. kerülethez képest is, pedig ott Budapesten belül a legsűrűbben koncentrálódtak a csillagos házak. A gettósításnak ez az első fázisa számos tanulsággal szolgál a lakosok helyi kötődését és a Klauzál tériek magatartását illetően. Mint azt már említettem, a csillagos házak listájának bővítésére legfőképpen tulajdonosi és lakossági kérések nyomán került sor. A Klauzál tér 5., 15. és 16. számú házaknak a listára való felvétele azt mutatja, hogy erős „igény” mutatkozott a környéken sárga csillagos házakra. Ugyanakkor az a tény, hogy a június 16-án kijelölt öt bérház közül egyet sem töröltek a listáról június 22-éig, arra utal, hogy a Klauzál tér keresztény lakói nem mutattak különösebb ellenállást házaik csillagos házzá minősítése ellen. 38 COLE 2003. 131-56. p. 39 COLE 2003. 154-55. p.
