Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
II. Város, kultúra, közösségek - Bajban ismerszik meg… Keresztény-zsidó együttélés a budapesti Klauzál téren 1938 és 1945 között
BAJBAN ISMERSZIK MEG... KERESZTÉNY-ZSIDÓ EGYÜTTÉLÉS A BUDAPESTI KLAUZÁL TÉREN 1938 ÉS 1945 KÖZÖTT1 Bevezetés A 21. századi Közép-Európában reneszánszukat élik az egykori történelmi zsidónegyedek. A berlini Scheunenviertel, a prágai Josefov, a krakkói Kazimierz jórészt annak köszönhetik újrafelfedezésüket, hogy bennük testesül meg az adott város zsidó múltja; sokak szemében ezek a negyedek hordozzák a város egykori zsidó örökségét.1 2 Lakosságuk összetételét tekintve e városrészek régóta nem tekinthetők zsidónegyednek, néhányuk esetében pedig az is kérdéses, hogy valaha azok voltak-e egyáltalán. AII. világháború, illetve a vészkorszak nyomán szinte teljes egészében eltűnt a helyi zsidó lakosság. Az államszocializmus négy hosszú évtizede azután további nagymérvű társadalmi átrétegződéssel és státuszcsökkenéssel járt; e folyamatot általában a negyedek fizikai leromlása, az ottani lakóépületek lassú pusztulása kísérte. A Belső-Erzsébetvárost, Budapest VII. kerületének a Nagykörúton belül eső részét is mind gyakrabban szokás „Budapest történelmi zsidónegyedének” nevezni. Tanulmányom egyik fő célja az, hogy kritika tárgyává tegyem a városnegyednek ezt a mára közkeletűvé vált felfogását, és az egykori társadalom vizsgálata révén hozzájáruljak a negyed múltbeli karakterének jobb megértéséhez. Fontosnak tartom, hogy a „régi pesti zsidónegyed” sztereotípiájával szemben a környék múltjának differenciáltabb képe alakuljon ki az olvasóban. Ezért a hangsúlyt a Belső-Erzsébetváros különböző vallású és etnikumú csoportjainak egymáshoz fűződő viszonyára helyezem, feltárva azt, hogy mennyire bonyolultak is voltak valójában az egyes csoportok és egyének közti kapcsolatok. A tanulmányban egy különösen szembeszökő jelenségre koncentrálok: arra, hogy hogyan éltek együtt zsidók és keresztények a Belső-Erzsébetváros házaiban és lakásaiban a II. világháború előestéjén. 1 A fejezet a „Bonds Tried by Hard Times: Jews and Christians on Klauzál tér, Budapest, 1938-1945” című, eredetileg angolul megjelent tanulmány magyarra átdolgozott változata: SZÍVÓS 2012. Megírását és az alapjául szolgáló kutatást az MTA Bolyai János ösztöndíja támogatta. 2 A Scheunenviertel zsidó múltjával kapcsolatban ld. DOHRN-PICKHAN 2010. A Scheunenviertel mostanában zajló újrafelfedezéséről és a zsidó múltat kiaknázó városrész marketingről ld. KÜPPERS 2012. Ami a Josefov szanálását illeti a századfordulón, a témát kimerítően tárgyalja GIUSTINO 2003. Krakkó Kazimierz negyedének mind a múltbeli átalakulásaival, mind pedig a napjainkban zajló revitalizációjával kapcsolatban megkerülhetetlen MURZYN 2006.; ld. még Smagacz 2008.
