Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
II. Város, kultúra, közösségek - Budapesti mesék. Jókai és az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben
122 Város, kultúra, közösségek kozott meg. 1876-ban az uralkodó az írót a Szent István rend kiskeresztjével tüntette ki. Rudolffal való, fentebb már említett jó kapcsolatán túl József főherceggel és családjával is szívélyes viszonya alakult ki. A főherceg (a néhai József nádor fia, Ferenc József császár másod unokatestvére) nemegyszer vendégül látta őt alcsúti kastélyában; bábáskodott Jókai hetvenéves jubileumának előkészítése körül, egyébként pedig szintén közreműködött Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben egyes köteteinek munkálataiban. Az életrajzok tanúsága szerint Jókai, az egykori radikális politikus, akkor tudott a legkevésbé ellenállni az udvar közeledésének, ha az a kedves gesztusok formáját öltötte. Hízelgett neki minden olyan alkalom, amikor a császári család valamely tagja figyelmével tüntette ki, és még inkább az, ha személyes kapcsolatba került vele. Kétségtelen ugyanakkor, hogy Jókainak a dinasztia iránti nagy tisztelete nehezen volt összeegyeztethető negyvennyolcas múltjával, az önkényuralom alatti irodalmi tevékenységével, és a hatvanas években játszott politikai szerepével. Az írót idős korában komoly dilemma elé állították az olyan helyzetek, mint például Kossuth temetése 1894-ben, amikor vezérszónoknak kérték fel, s vívódott, hogy elvállalja-e a megbízást; tudta, hogy ha nem vállalja el, nemzete fogja rossz néven venni, ha elvállalja, akkor pedig az udvar.14 A Budapest-kötet. Jókai cikke a budapesti életről Szerkesztői megbízatása mellett az is érthető, hogy a Budapest-kötet fejezeteinek írásában miért vett részt Jókai. Ezen a téren is jócskán voltak tapasztalatai, hiszen nemcsak a város életéből merítő regényíróként, hanem ismeretterjesztő anyagok, pamfletek szer- zőjeként is nemegyszer írt a fővárosról. 1870-ben jelent meg például A Magyarország képekben c. honismertető album (Nagy Miklós szerkesztésében), amelybe Jókai írta a Budapestről szóló részt. Kifejezetten a városba látogató idegenek számára jelentették meg a Budapesti Látogatók Lapja című kiadványt; ebben jelent meg Jókai Csevegés Budapestről szóló írása.15 írt ezenkívül a régi pesti életről és a főváros jövőjéről, valamit képviselőként is felszólalt, illetve cikkezett több budapesti vonatkozású kérdésben.16 Az Osztrák-Magyar Monarchia írásban és képben című sorozat Budapestről szóló kötete 1893-ban jelent meg. Az egyes fejezeteket itt is illusztris szerzőgárda írta, a maguk területén mindannyian elismert szaktekintélyek; a kötet írása idején nagy részük egyetemi tanár, vagy valamely országos kulturális intézmény vezetője. Budapest építészetének történetéről például Pasteiner Gyula művészettörténész, egyetemi tanár írt; Budapest iskoláiról Berzeviczy Albert, aki ekkoriban a vallás- és közoktatásügyi mi14 MIKSZÁTH 1997. 168. p. 15 JÓKAI 1892. 16 Ld. például Jókai 1930. 180-181., 202-204., 211-219., 236-238. p.
