Szívós Erika: Az öröklött város. Városi tér, kultúra és emlékezet a 19-21. században - Várostörténeti Tanulmányok 14. (Budapest, 2014)
II. Város, kultúra, közösségek - Határátlépők. Két magyar müvészfejedelem pályájának társadalomtörténeti elemzése
Határátlépők. Két magyar müvészfejedelem... 105 ben nem tekinthetők korukban tipikusnak. Ugyanakkor viszont hatásuk messze túlnőtt saját szűk kasztjukon. Éppen hírnevük és kivételes - ámde lehetséges - életpályájuk miatt a művészfejedelmek példája igen széles körben hatott, és számtalan kezdő művészt sarkallt kitartásra: hátha egyszer neki is sikerül. Másfelől pedig létezett a sikeres művészeknek egy tágabb köre, melynek tagjai, miközben szemüket a nemességre, az arisztokráciára és a nagypolgárságra függesztették, tőlük kölcsönözve mintákat villáik, lakásbelsőik, életformájuk kialakításához, egyben saját pályatársaik legsikeresebbjeit is figyelték: hogyan élnek, laknak, szórakoznak azok. És noha a Makart-típusú szélsőségekig a zöm nemigen jutott el (valószínűleg nem is akart eljutni), a művészfejedelmek stilizált életformájának egy-egy elemét jó néhányan átvették. Két magyar művészfejedelem pályarajza Művészek a nyilvánosságban és a nyilvános térben László Fülöp Elek (Pest, 1869 - London, 1937) festőművész2 élettörténete Munká- csyénál jóval kevésbé közismert, noha pályája a valószínütlenül mesés karrier legalább annyira érdekes példája. A festő 1869-ben született Pesten, Laub néven, szegény zsidó családban. Korán rajzolni kezdett, melyért sem családja, sem tanítói nem lelkesedtek különösebben. Miután gyerekfejjel a Népszínház egyik darabjában statisztált, bejutott a Népszínház díszletfestőjéhez, Lehmannhoz, aki rajzait látva ott fogta őt tanoncnak. Miután ez abbamaradt, a leendő művész asztalosinas lett. László 17 éves korától az Iparművészeti Iskolának, majd a rajztanárképzőnek volt növendéke (eközben Strelisky fényképésznél és Fischer porcelángyárosnál rajzolt és festett). 1890 és 1892 között állami ösztöndíjjal Münchenben tanult az ottani képzőművészeti akadémián. Münchenben találkozott későbbi feleségével, az ír Guinness család leányával, akivel kilenc évig járt jegyben. 1892-ben müncheni tanárának, Liezenmayer Sándornak arcképével első nagyobb szereplésén, Münchenben ezüstérmet nyert a Glaspalastban. Hazajött Budapestre, leszolgálta önkéntesi évét (amelyre a képesítő vizsgákat már korábban letette), és életképeket, történelmi képeket kezdett festeni. Pályájának fordulópontját az 1894 és 1896 közötti időszak jelentette. Ekkor festett több olyan arcképet, melyre külföldön is felfigyeltek: Szófiában megfestette Ferdinánd királynak és nejének, valamint Ferdinánd anyjának, Koburg Klementinának az arcképét, valamint Gregorius bolgár metropolita portréját is. Ehhez természetesen kapcsolatok és ajánlók kellettek, akiknek kilétéről eltérő információkkal rendelkezünk. Róna József szobrász szerint ő és Bánóczy József ajánlották László Fülöpöt egy olyan műintézet igazgatójának, aki a bolgár uralkodói pár portréjához keresett jó arcképfestőt, 2 Fő források: SlKLÓSSY 1936.; RÓZSA; MNG ADATTÁR, László Fülöp, 14045/60/18.
