Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

Modem ipari-társadalmi konfliktusok hiánya, avagy miért nem fejlett a budai ipar a reformkorban

Végezetül nézzük meg azt, hogy ebben az időszakban miért nem változtak és miért nem változhattak ezek a körülmények. Ezek az emberek nemcsak a technikai és gazdasági feltételrendszerben és a hagyományokban gondolkodtak, hanem társadalmi mentalitásuk is ezt a viszonyt tükrözte. Az 1830-as években működött 23 gyámokból csupán öt volt választópolgár, és többen tanácsnoki, vagy egyéb tisztet is betöltötték. Ez mutatja azt is, hogy nem valamiféle hatékony gazdasági tevékenységre törekedtek, hanem a városban meglévő „állóvíz”-ben és kizárólag ennek feudális jogi keretei között keresték a maguk helyét, presztízsét is. Ennek lett következménye az is, hogy hiába jött ki 1840-ben a modernizálás lehetőségét magában hordó és magába foglaló törvénycsomag, a Czaga Viktória által, a védegyleti mozgalomról felvázolt mentalitás4 az 1840-es évek végén még mindig erős és meghatározó volt a városban. Sajnos, e törvények igazán csak az 1850-es évek végétől, főként a következő évtizedben kezdtek el érdemben hatni a gazdasági fellendülésre, ha nem is feltétlenül a kívánatos mértékben.

Hivatkozott irodalom

Benjamin 1980.

Benjamin, Walter: A második császárság Párizsa Baudelaire-nél. In: Uő.: Angelus novus. Budapest, 1980. 819-933. p.

Czaga 1991.

Czaga Viktória, N.: Kézművesek, iparosok, kereskedők a budai védegyletben In: Társadalmi konfliktusok. Salgótarján, 1989. június 15-18. Szerk.: Á. Varga László. Salgótarján, 1991.287-293. p. (Rendi társadalom - polgári társadalom 3.)

Gall 1845.

Gall, Ferdinand: Paris und seine Salons. 2. köt. Oldenburg, 1845.

Moess 1968.

Moess Alfréd: Pest megye és Pest-Buda zsidóságának demográfiája, 1749-1846. Budapest, 1968. (A magyarországi zsidó hitközségek monográfiái 2.)

4 Czaga 1991.

89