Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
A kézművesipar határain? Gyámokok, bedolgozók és alkalmazottak az 1840. évi gyártörvény időszakában – szempontok a későfeudalizmus-kori gyáripar történetének kutatásához
a váltóról stb. éltbe léptetett törvénycikkelyek sok szempontból változást hoztak, de a „pénzügyi mentalitáson” ezek sem tudtak változtatni. A tőkehiány feudális jog is, amely Almássy Pál királyi biztos megjegyzése szerint szabad kezet enged a nem fizető adósoknak, mivel a magyar bíróságok nem ítélték meg a váltón alapuló követelést.11 3. táblázat A gyárnokok és bedolgozók terhére betáblázott kölcsönök, 1832-1840 augusztus'2 11 12 név hitelek betáblázások kitáblázások évei kitáblázatlan összeg maradt száma** éve éve értéke Fischer Jakab 3(1) 1833 1833 25 000 vft 1837,-1850 2694 vft 47 kr Hausmann Antal* 2(2) 1835, 1838 1838 6700 vft 1847-1848,-1850Kohner József 8 18371839 1839 44 605 vft 30 krteljes Krellvitz Vilmos 10 18331840 18331840 12 432 vft 12 kr 1840-1841,-1849,-1854 5242 vft 12 kr Laboratz József 2(2) 18381839 18381839 10 400 vft 1839-1840,-50 2 200 vft Mandl János' 26 18331840 18331840 47 745 vft 25 kr 1839-1840 12 940 vft 37 kr Müller Fülöp"* 1 1832 1832 536 vft 36 kr 1845Schuler Mihály 1 1838 1838 1664 vftteljes 1 1838 1838 érték nélkülteljes 11 Nagy-Bónis 1973. 128. p. 12 BFL IV.1009/m. 1770-1856. 8-9. köt. 80
