Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)

A budai gyáripar a reformkorban. Gyárnokok a város társadalmában

három cipész és kilenc szabó fizetett - látszólag indokolatlanul magas - adót. Emellett persze voltak olyan szakmák is, ahol az általános adóösszeg volt magas, így például az ácsok, a kőművesek, a festők és - egy-két kivételtől eltekintve - a szappanfőzők is. Összefoglalva e felületes vizsgálódás eredményeit megállapíthatjuk, hogy még a nem-jövedelemalapú adórendszerben is kimutatható 8-10 olyan szakma, ahol gyári privilégium nélkül is nagyobb termelési értéket tudtak létrehozni, mint a céhes iparosok nagy átlaga. Utóbbiak köre a szabadnak tekinthető iparok kö­rében még könnyebben tágítható, hiszen itt nem volt céhes ellenállás, de az itt termelt értékek nagysága már nem lehetett annyira számottevő a város gazdasági életében. Gyámokaink - és nyilván, az itt fel nem tárt tehetős céhes iparosok is - va­gyonukat elsődlegesen nyersanyagba és áruba, valamint ingatlanokba fektették. Az utóbbiak ugyanis biztositották számukra a feudális hierarchiájú városban a társadalmi rangot és megbecsülést, és nem utolsó sorban „öreg napjaikra” is meg­élhetést nyújtottak jövedelmeikkel. így például id. Thoma az adókönyvek adatai szerint legalább 10 esztendeig élt ingatlanaiból. Hajtotta őket a merev céhes ke­retek közül való kitörés vágya és lehetősége, ezért fejlesztettek a céhes keretek közepette is, csupán azzal a veszéllyel kellett számolniuk, hogy a céhen belül ez konfliktusokhoz vezethet. így valószínű, hogy ez is motiválta a törekvéseket a szabadalom megszerzésére. Ez a vállalkozó réteg már mást akart, mint amit az évszázados hagyományok diktáltak, de gondolkodása sok tekintetben még azok­ban gyökerezett. Nem volt még jellemző rájuk az a fajta profitorientáltság sem, amely e kor kereskedőinek érvényesülését sokszor meghatározta.19 Adattár A gyámokokról, bedolgozókról és alkalmazottakról rendelkezésre álló életrajzi, iparjogi és 1838. évi adóügyi adatokat az alábbi rendszerben foglaltuk össze: név; születési hely; polgárjog megszerzésének éve;20 vallás; foglalkozás ugyanekkor; választópolgársága kezdőéve és foglalkozása ugyanekkor;21 válasz­tott városi tisztsége; iparos mesterjog; gyárengedély és privilégium éve; 1838. 19 Lengyel 1989.; Sombart 1982. 20 A polgárjog-adatok forrása: Illyefalvi-Pallos 1940. 21 A választópolgársági adatok forrása: Schmall 1899/c. 56

Next

/
Thumbnails
Contents