Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
A pesti tanácsi vagyonleltárak, 1702–1848
hogy a vagyon felértékelését viszonylag ritkán végezték céhes mesteremberek bevonásával. Főként az ingatlanok és a nagyobb üzletek értékének becslésénél találunk becsleveleket. Ennek következménye, hogy a feltüntetett összegek gyakran megkérdőjelezhetőek, amit az esetlegesen mellékelt árverési jegyzékek erősen eltérő vételárai is alátámasztanak. A leltárkészítés szubjektív vonásait hangsúlyozza az a tény is, hogy az értéktelennek vélt tárgyakat csak sommásan tüntették fel, így sokszor lényeges részadatok vesztek el örökre a kutatók szeme elől.41 A hagyatéki eljárás a tanács és a mellette, illetve alatta működő városi hivatalok, bizottságok egyik fontos feladatát jelentette. Pest város igazgatási és bírósági iratanyagainak következő sorozataiban találhatunk hagyatéki vonatkozású ügyeket, így leltárakat is. elvégzett és a ki nem fizetett szolgáltatásokat is. Pesten az aktíva, tehát a kihelyezett tőke - úgy tűnik - más arányú összefüggésben van a készpénzzel, mint például Debrecenben. Utóbbi helyen mindkét tételben alacsony összegek szerepelnek. A készpénz esetében ennek oka lehet például, hogy az — mint közös jövedelem vagy aktívák kamata - nem az özvegy elfoglalható részét képezte, hanem felosztásra került. Az aktíváknál hasonló motivációt nem találtunk, hanem a felleltározott nyugták a követelés fenntartását is jelenthették, így a valós adatok feltüntetése valószínű. Bár erre vonatkozóan bővebb számításokat nem végeztünk, feltételezhetjük, hogy Pesten a lakosság sokkal kisebb része foglalkozott kétirányú hitelügyletekkel, mint azt a kálvinista fellegvárban tapasztalták, és a pesti ügyletekben is hangsúlyos, sajátos szerep jut az özvegyeknek. RÁcz 1984. 11. p. A pesti gyakorlattól eltérő hitelkimutatás sem lehetett ritka. Győrben Emst zu Schwarzenberg herceg, győri püspök hagyatékának felleltározásakor sokrovatos táblázatban foglalták össze a hiteleket, a kamatok kifizetett és hátralékos részeit, betáblázásokra vonatkozó adatokat, és mindezt pénznem szerint is elkülönítve rajnai illetőleg bécsi értékű forintban. Bár a tabella 1821. július 30-án készült, az illető év végéig számították már a kamatokat. Státni oblástni archív Trebon, pobocka Cesky Krumlov (A Treboni Állami Területi Levéltár Cesky Krumlovi Fióklevéltára). Schwarzenberg családi levéltár F.P.b. (=Primogenitura, Personalien). Rendezetlen, cím nélküli fase. Emst zu Schwarzenberg hagyatéki iratai. 41 Legfeltűnőbb, hogy már a 18. század végén számos, könyvekre vonatkozó pontatlan adatot találunk. így például Hoffmann született Rohr Barbara után 1790-ből: „die Sammlliche Bett und geschickten Bücher”, Koppauer született Drocker Éva után 1791-ből: „ unterschiedliche bûcher in einem Ladi", Lang Zsuzsanna után 1790-ből: „ alte büchel zusammen ", valamint Hoffer született Bucher Terézia után szintén 1790-ből: „EinBuch". BFL IV.1202.cc. a. m. 216., 229., 233., 240. Ilyen esetekben a leltár egyéb részeitől, eltérően többnyire az értéket sem tüntették fel. A Debrecenre vonatkozó közölt könyvértékek lényegesen magasabbak, mint a Pesten felvettek, az ott becsült árak átlagban sokkal inkább az ismert kereskedői árjegyzékek realitását tükrözik. Ennek oka ugyan lehetne a könyvek rossz állapota is, de akkor azt nem tudjuk megmagyarázni, hogy egy olyan, könyvkereskedőkkel teli városban, mint Pest, csak rongált, régi példányok kerülnek elő a hagyatékokból. Másik, valószínűleg szintén csak részleges magyarázat, hogy leltárak értékeit csak ritkán határoztatták meg szakképzett emberekkel, amire már utaltunk is. 42
