Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
A pesti tanácsi vagyonleltárak, 1702–1848
végül is 664 leltárt tártunk fel, az összes ügyiratnak mintegy feléből. A hagyatéki iratok mintegy egyötöde tartalmaz kettő, vagy ennél több személy után felvett leltárt, a felében viszont egyáltalán nincs teljességre törekvő vagyonösszeírás. Az árvaszámtartónak - amint arra már utaltunk - a kiskorú örökösök vagyonára kellett figyelmét koncentrálnia, és ennek gyakorlatát igazolja a megvizsgált leltárakban összeírt vagyonok örököseinek megoszlása is. 5. táblázat Az összeírt vagyonok örököseinek megoszlása, 1785-1801 időkör gyermek van csak özvegy oldalág nincs természetes örökös; végrendelet: idegen összesen van nincs [fő] [%] [fő] [%] [fő] [%] [fő] [%] [fő] [%] [fő] [%] [fő] [%] 1785-ig 15 2,26 0 1 0,15 0 0 0 16 2,41 17861800 482 72,59 16 2,41 76 11,45 5 0,75 15 2,26 3 0,45 597 89,91 1801-től 35 5,27 2 0,30 13 1,96 1 0,15 0 0 51 7,68 összesen 532 80,12 18 2,71 90 13,56 6 0,90 15 2,26 3 0,45 664 100,0 Az örökösödési szokásokról és lehetőségekről később még szólunk, így itt jegyezzük meg, hogy természetes örökös (5. táblázat, 1-3. oszlop) hiányában vagy ellenében egyaránt a végrendelet volt az örökhagyó számára az egyetlen, az örö- kítési akarat kinyilvánítására alkalmas forma, még jótékony célra is (például plébánia, árvaház stb. javára). Ennek hiányában az elhunyt minden ingó- és ingatlan vagyona a városra szállt.27 Ha a feldolgozott leltárak adatait vesszük szemügyre, elenyészőnek mondható az a mintegy 3%, amikor nem természetes örökös örökölt. Meglepőnek tűnnek a különböző családtagok öröklésének arányai. Mindösz- sze 2,71% volt a leszármazók nélkül, özvegy hátrahagyásával elhunytak aránya, 27 Az iratkezelések különbözőségét jelzi, hogy a testvérvárosban, Budán ezen esetek ügyiratait külön sorozatban, önálló levéltári egységként kezelték. BFL IV. 1002.bb. Buda város Tánácsának iratai. Örökös nélkül meghalt polgárok hagyatékával kapcsolatos iratok. 35
