Gajáry István: Esettanulmányok a főváros 18-20. századi történetéhez - Várostörténeti Tanulmányok 13. (Budapest, 2013)
Áll egy ház, valahol… Egy vízivárosi ház dezidentifikálása
Közjáték A telektörténet érdemi része e ponton lezárható. A korábbi, hivatalos műemléki nyilvántartásokban csak Bek vélhető építkezése szerepel.8 Ezekben tulajdonosként később Ringsmuthné Rudolf Eleonóra, majd a Póka család található meg, és a ma álló ház építését az 1840 körüli évekre teszi a műemléki dokumentáció is. A történet vége A korábbi forrásokból rendelkezésünkre állt adatok sem cáfolni, sem alátámasztani nem tudták a hiányzó, közel 50 év tulajdonlási viszony. Nem lévén feladata, Felhő Ibolya kézirata magyarázat nélkül „kihagyta” az 1853 utáni telekszámváltozást - amelyet az 1. táblában 180. számmal jelöltünk az időben visszafelé mutató, 1882. évi helyrajzi számmutató alapján -, és korábbi számként a 174. telekszámot adta meg. A megkezdett telekkönyvi feldolgozás adatai között szerepel viszont özv. Beck született Leeb Elisabetha neve a Víziváros 174. számú ház tulajdonosaként. Ezzel tisztázhatóvá vált, hogy az adókönyvekben következetesen hozzávetőlegesen 74 négyszögöl területen meghatározott telek és ház 1857-ben a Beck Elisabetha korábbi házasságából származó, Bameth családnevű három gyermekre szállt, akik egy év múlva eladták Klem Antalnak és feleségének, Draganits Theresiának.9 Az ingatlan egy 1860. október 21-én kelt adásvételi szerződés alapján Barber János Frigyes Ágoston, majd leszármazottai tulajdonába került, és maradt 1885- ig. Ekkor Khór Gyula és neje, Keppler Margit vásárolták meg a telket és a házat. Vélhetően a feleség halála után „elöröklés” címén, 1892-ben telekkönyvezték a férj egyedüli tulajdonjogát. Ugyanebben az időszakban Khór Gyula a területen több helyrajzi számra vonatkozóan területrendezési kérelmet nyújtott be a fővároshoz, amelyet a felépítendő, kétemeletes, hatlakásos, 30 szobás és hat fürdőszobás ház engedélyezésével a hatóságok jóvá is hagytak.10 A Mérnöki Hivatal mutatókönyveiből e ponton a 169. szám kimarad, de az összevont helyrajzi számok és az egyetlen névazonosság alapján látható az azo8 BFL XV. 17.e.306. Budapesti Műemlék Felügyelőség iratai. (Ebben cím szerint lehet keresni.) 9 Az 1855 utáni telekkönyvek a tulajdonos foglalkozásáról, státusáról már nem tartalmaznak adatokat. Jelen munkánkban ezek feltérképezését nem tekintettük feladatunknak. 10 BFL IV.1407. Budapest Székesfőváros Tanácsának iratai. Tanácsi iratok, III. 1473/1891. 232
